Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - Egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3868 szükséges értelmezni is azt. Ezért szól úgy a javaslat, hogy minden egyes bíró esetén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt tekinti a jövőben a bírák jogállásáról szóló törvény az általános öregségi nyugdíjkorhatárnak. Ahogy mondtam, a törvényre mindenképpen szükség van, maga az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is kérte, hogy az Országgyűlés alkosson átmeneti szabályokat azért, hogy ne következzen b e 2012. január 1jén egy tömeges és bizonyos fokig jogbizonytalanságot okozó felmentése a bíráknak. Ezért a képviselő urak indítványa két ütemben, a jogbiztonságot szolgáló módon bocsátja ki azokat a korosztályokat a bírói jogviszonyból, akikre az alaptörv ény módosítása vonatkozik. Tehát az átmeneti rendelkezések megalkotásának, mint mondtam, az alaptörvény végrehajtása és értelmezése szempontjából helye van és indokolt. Szeretném előrebocsátani, hogy a kormány tiszteletben tartja a bírói függetlenséget, és ezt az új alaptörvény, amelyet a kormánytöbbség fogadott el, meg is erősítette, azzal az új megfogalmazással, hogy a bírák ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók, függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve. Nagyon sokan, még a szakmában is, de a közbeszédben mindenképpen összekeverik a bírói ítélkezési függetlenséget a bíróságok igazgatási függetlenségével, holott ez két teljesen külön kérdés. Egyébként mind a kettőnek megvan a helye egy demokratikus jogállamban. A bírói ítélkezés függetlens ége abszolút, az igazgatási függetlenség pedig azt jelenti, hogy az igazgatási tevékenység, az igazgatási felügyelet nem sértheti a bírói függetlenséget. Bármilyen igazgatási modell is van az Európai Unió tagállamaiban, a bíró ítélkezési függetlensége bizt osított és szabad. A bíró ítélkezési függetlenségéből és abból kiindulva, hogy az alaptörvény megerősíti a bírák ítélkezési függetlenségét, szeretném leszögezni, nem vitatjuk, hogy a bírák egzisztenciális függetlensége összefügg az ítélkezési függetlenségü kkel. Az azonban elfogadhatatlan feltételezés, hogy azért, mert egy bírónak az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor be kell fejeznie az ítélkezést, másként fog dönteni az eléje kerülő jogvitákban. Ez a feltételezés mélyen sérti a bírákat, az teh át, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár megváltoztatása miatt egy bíró a hivatali kötelességét megszegve nem független és pártatlan ítélkező tevékenységet fog folytatni. Remélem, hogy amikor az Európai Unió közvéleményéhez fordultak a bírák, ők sem azt gondol ták, hogy a függetlenségüket ilyen módon veszélyeztetik ezek a döntések, és majd ettől az érintett 2900 bíró másképp fog ítélkezni a jövőben. Nagyon bízom benne, hogy senkinek nem fordul meg a fejében, hogy a bírák a pártatlan és független igazságszolgálta tást veszélyeztették a saját egzisztenciális függetlenségük vélt vagy valós sérelme miatt. (17.40) Ahogyan az átmenet szükségességéről beszéltem, szükséges leszögezni, hogy a képviselő urak javaslatában, az önálló képviselői indítványban az átmenet biztosí tása érdekében szerepel egy kinevezési moratórium a bírósági igazgatási vezetőkre nézve. Tehát hangsúlyozom: csak és kizárólag a bírósági igazgatósági vezetőkre nézve szerepel ilyen kinevezési moratórium. Ez a kinevezési moratórium csak addig áll fenn, amí g 2012. január 1jén hatályba nem lépnek az új szabályok, részben az új alaptörvény, részben pedig az új alaptörvényből következő, annak a végrehajtása érdekében alkotott új bírósági törvények. Semmilyen módon nem befolyásolja a bíróságok működését ez a ki nevezési moratórium, mert csak olyan bírósági tisztségviselőkre vonatkozik a kinevezési moratórium, akiknek egyébként van helyettesük, tehát mindazok a bírói tisztségek, amelyekben nem lehet fél évig új vezetőt kinevezni, minden ilyen tisztség elnökhelyett essel vagy más módon egyébként ellátható, az igazgatási feladatok elvégezhetők. Az ellenzék már a bizottságokban is, elsősorban az MSZP azt az erős politikai vádat fogalmazza meg, hogy erre a moratóriumra azért van szükség, mert a jövőben majd a kormány ak arja megválogatni a bírósági vezetőket. Szeretném leszögezni: ez a feltételezés mélyen sértő a bírókra - nem a kormányra, a bírókra , ugyanis bírósági vezető csak bíróból lehet, márpedig a bírák pártatlanok és függetlenek. Vagy nem, kedves képviselőtársai m? Van olyan kormány, amelyik kiválogathatja politikai alapon a bírák közül a neki tetsző bírákat, és elutasíthatja azokat a
