Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - Egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója:
3866 bíróságokról, és ezzel kapcsolatosan még csak elvi szinten sincs semmilyen megállapodás és konkrét elképzelés arra, hogy hogyan, miképpen kerül sor az új bírósági rendszer kialakítására. Én azt gondolom, hogy ahogyan az ügyészséggel kapcsolatosan itt hosszas vita folyt le a Házban abban a kérdésben, hogy melyik ügyészsé gi modellt fogjuk alkalmazni - pont Bárándy képviselő úrra nézek, mert nagy vitákat folytattunk, sőt ebben a kérdésben talán egyet is értettünk , végül is az általam egyébként nem támogatott, nem a kormány alárendeltségében működő ügyészség, nem a régi ma gyar királyi ügyészségnek megfelelő modell kapott többséget, hanem a régi sztálinista jogszabálynak megfelelő. De egyébként számomra is szakmailag elfogadható az az érv, hogy maradjon az ügyészség teljes egészében függetlenként és önállóan, bár Európában e z ritkábban fordul elő, de ezt fogadtuk el. Most egy kicsit megdöbbentem, amikor Bárándy képviselőtársam - nem akarok személyeskedni - ezzel kapcsolatosan azt mondta, hogy az ügyészséget is a kormány maga alá gyűrte. Dehogy gyűrtük az ügyészséget a kormány alá! Nem azt a modellt fogadtuk el, az ügyészség maradt a régi rendszerben és szisztémában. És akkor itt van a lényege, kedves képviselőtársaim, hogy mi lesz a bíróságokkal. Nem tudjuk még jelen pillanatban. Az biztos, az mindannyiunk előtt ismeretes, hog y több modell létezik Európában. Hozzám legközelebb természetesen a német és az osztrák modell áll, amely szembehelyezkedik azzal a korábban, 1997ben, általam nem annyira támogatott, és a szocialisták és az akkori szabad demokraták által elfogadott javasl attal, amely arról szól, hogy megfordult a dolog, megszűnt a bírósági főosztály az igazságügyi minisztériumban, sőt az igazságügyi minisztérium megszűnt, Országos Igazságszolgáltatási Tanács lett. Az épületet is elfoglalta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, hatalmas apparátust hoztak létre, és ez a modell működik most már közel másfél évtizede. Nem mondom és nem is mondhatom azt, hogy ez a modell megbukott, bár kétségtelen tény, hogy az elmúlt 15 esztendőben voltak és vannak is egyenetlenségek. Én azt hiszem, mindenki elfogadja, hogy Budapesten például valamilyen reformra feltétlen szükség van, el tudom képzelni például most a legújabbat, hogy Pesten is lesz bíróság, Budán is lesz külön bíróság, vagy büntető lesz külön és polgári lesz külön, de nyilván való, hogy Budapesten valaminek történnie kell és Pest megyében, mert itt a legrosszabb a helyzet. Hogy itt mi lesz a szervezeti struktúra és a megoldás, és ez a törvényjavaslatunknak a lényege, hogy hogyan lesz ez majd megoldva, melyik modellt fogjuk elfo gadni; a vegyes rendszerűt? - azt is el tudjuk fogadni mindannyian. Legyen Országos Igazságszolgáltatási Tanács valamilyen formában, vagy legyen a német modell? Ezt még nem tudjuk. De addig, amíg a feladatot nem ismerjük, addig, amíg nem tudjuk, hogy milye n illetékességi és hatásköri változások lesznek - mert meggyőződésem például, kedves képviselőtársaim, hogy az ítélőtáblákat meg kell hagyni, de az ítélőtáblákhoz feladatokat kell rendelni, mert vannak olyan ítélőtáblák, ahol lényegesen kisebb a feladatözö n, mondjuk, egy vagy két tárgyalás van kitűzve naponta, holott kiváló lehetőségek vannak, kiváló bírók működnek ott, nagyon jó az épület, a felszereltség és minden , de feladatot kell hozzáadni. Azt hiszem, az illetékesek, államtitkár úr, a hatásköri szab ályok változásával ez megoldható, tehát ezt nem ismerjük. Erre tekintettel mi azt mondjuk, hogy amíg nem ismerjük a feladatot, nyilvánvaló, hogyan történjék, hogy először vezetőket nevezünk ki, és nem tudjuk, hogy milyen feladatot delegálunk... - ennek a m oratóriumnak tehát semmilyen politikai szándéka nincs. (17.30) Egyedül és kizárólag mellérendeljük, hozzárendeljük majd a későbbi struktúrát. Ebben a Házban fog eldőlni, hogy melyik modell győzedelmeskedik. A Ház többsége fogja meghatározni, hogy milyen le gyen a következő húszharminc éves időszakra, vagy kéthárom évtizedre a bíróságok struktúrája. Az előterjesztésünk legfontosabb része a következő: a felső korhatárral vagy nyugdíjkorhatárral kapcsolatos polémiákat figyelembe véve valóban felkészülési időt biztosítsunk annak a mintegy kétszáz bírónak a számára, akik be fogják tölteni a felső korhatárt. Erre született meg a következő
