Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz):
3757 És akkor még i tt kell szólnom arról is, hogy az oktatásügyben is csupán olyan intézkedéseket tervezünk, amely a fiatalok érdekeit szolgálják. Először is nem fogjuk őket becsapni azzal, hogy könnyedén, játszva tanulhatnak, hanem olyan követelmények elé állítjuk őket az i skolában, amelyeket teljesíteni tudnak, de azt szolgálják, hogy valódi tudást szerezzenek, nem pedig olyan alacsony szintű tudást magas szintű bizonyítvánnyal, amivel nem nagyon tudnak boldogulni a világban. Megad minden lehetőséget Záhonytól Nagykanizsáig vagy északtól délig, hogy egyforma képzést kapjanak, azonos színvonalon. Ezt tervezzük az új közoktatási törvényben. Végül a pedagógusokat is olyan helyzetbe akarjuk hozni az oktatásban, hogy teljes szívvellélekkel és energiával tudjanak a gyerekek felé fordulni, ezáltal elősegítsék azt, hogy a fiatalok jól fejlődjenek, megfelelő tudáshoz jussanak, és mindenki boldoguljon. Igen, a lehetőség nemzedékének tekintjük a fiatalokat. Nem könnyű persze pótolni azok hiányát, amit az elmúlt időszakban elvettek tőlü nk, de mindent megtesz az Orbánkormány annak érdekében, hogy ez a fiatalok országa legyen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett L. Simon László képviselő úr: “Ötvenéves a Velenceitavi Vízisport Szövetség” címmel. Fideszes képviselő urat illeti a szó. L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Kicsit szomorú vagyok, hogy ilyen színvonalú napirend előt ti felszólalásokkal kell a televíziónézőket szórakoztatni, hogy Vágó Gábor képviselőtársamnak, miközben itt a jobbikosok kifogásolják Alföldi Róbert szóhasználatát, a szókincse addig terjed, hogy itt kiherélésről beszél. Méltatlan, egyszerűen felháborító, hogy így beszél. (Vágó Gábor: Felháborító az, amit önök tesznek.) Hogy így beszélünk a Magyar Országgyűlésben, fölháborító! Hogy a fiatalokkal pedig mit érdemes kezdeni, arról például én fogok most beszélni, hogy miért fontos odafigyelni a magyar sport ügy ére. Illyés Gyula az egyik 1977es naplójegyzetében a vitorlázást olyan ösztönfejlesztő tevékenységként írta le, mint amilyen az építészet. Idézem: “Helyes küzdelem a természettel, hogy ne szembeszá lljunk vakon vele, hanem okosan alkalmazkodjunk az ő erőihez, akár vak akaratához.” Tisztában vannak ezzel a vízi sportok, a kajakozás, a kenuzás, evezés és vitorlázás szerelmesei, azok, akiket a sport fegyelemre, kitartásra, rendszeretetre és alázatra nev elt. (9.20) Éppen ezért lenne fontos hazánk második legnagyobb természetes édesvízi tava, a Velenceitó mellett élők számára, ha a magyar sikerágazatnak számító vízi sportoknak újra szentélye, versenyistállója lehetne az agárdi és a sukorói partszakaszon m űködő Velenceitavi Vízi Sportiskola. Az intézmény és a szervezet sportélete is jelentős hagyományokkal rendelkezik, a mögöttünk hagyott hétvégén ünnepeltük meg az 50 éves Velenceitavi Vízisport Szövetséget. A jubileumi ünnepi közgyűlést a szövetség egyko ri főtitkára, Marinovics Endre nagykövet vezette le. A rendezvényen az evezősök nevében Kapócs Anikó, a kajakkenu szakág képviseletében Fidel László, a vitorlások színeiben Fejér Vilmos ismertette az elmúlt 50 év legjelentősebb eseményeit, és emléklapot a dtak át a legkiválóbb sportolóknak. (Dr. Lenhardt Balázs elfoglalja jegyzői székét.) Tisztelt Ház! 1961ben a Fejér Megyei Sporthivatalban fogadták el a Velenceitóért sokat dolgozó Springer Ferenc előterjesztését a Velenceitavi Vitorlás Szövetség létreho zásáról. 1967ben készült el az agárdi vízi sporttelep első része, az épületek a kikötővel. 1967ben a vitorlázás mellett az evezés és a kajakkenu is versenysportként jelenik meg a tavunkon. A három terület együttműködésének eredményeképpen 1970ben a Vit orlás Szövetség Vízisport Szövetséggé alakult át, s innen töretlen volt a fejlődése a ’80as évek végéig. ’74ben elkészült az agárdi parton a tornacsarnok, a tanmedence, a sportszálló, majd a következő évben megalakult a Velenceitavi Vízi
