Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 23 (93. szám) - A Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot létrehozó megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - KAUFER VIRÁG (LMP):
3673 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megnyitom a vitát. Írás ban jelentkezett Kaufer Virág képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony! KAUFER VIRÁG (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A világélelmezési program adatai szerint tavaly június óta az élelmiszerárak drasztikus növekedése m iatt közel 44 millió ember került mélyszegénységbe. Több mint 900 millió ember küszködik élelmezési gondokkal világszerte, és 2011ben a nemzetközi segélyakciók jelentős része ismét az élelmiszerválsággal kapcsolható össze. A világ legszegényebb családjai gyakran bevételük 70 százalékát is élelmiszerre költhetik, ami azt jelenti, hogy nem marad pénzük az egészségügyi ellátásra és a gyermekek oktatására sem. Az USAban ez az arány 7 százalék, Magyarországon átlagban 30 százalék. Az alapot az ENSZ 1976 június ában hozta létre azért, hogy a vidéki szegénységet csökkentsék mezőgazdasági tevékenységek támogatásán keresztül. Életre a ’60as, ’70es évek éhínségei hozták, amelyek megrázták a világot, és emberek százezreinek szenvedését idézték elő Etiópiában, Indiáb an és más fejlődő országokban. Az alap ugyanakkor számos millenniumi fejlesztési célt is előmozdít, az éhség és a mélyszegénység elleni fellépés, a gyermekhalandóság csökkentése, a fenntartható fejlődés és a nők egyenjogúságának előmozdítása terén. Azt is segíti, hogy a fejlődő országokban jelen lévő vidéki szegénység felszámolása nemzetközi felelősségvállalással járjon együtt. Az élelmiszerbiztonságot két úton lehet kezelni: rövid távú beavatkozásokkal, amelyek túlnyomórészt élelmiszersegélyek osztását je lentik, és az akut válságokat hivatottak kezelni; a hatékonyabb eszköz azonban a prevenció, vagyis az élelmiszerbiztonság és függetlenség megteremtése. Az alap elsődleges célkitűzése az utóbbi kategóriába tartozó programok finanszírozása. A 2007es gazda sági válságig, majd az azt követő 2008as élelmezési válságig az országok szépen haladtak az első millenniumi cél elérése felé, de ez a két világválság jelentős mértékben visszavetette a fejlődést. Míg 1990ben mintegy 824 millió volt az éhezést megtapaszt alók száma világszerte, ez a szám 2010ben már 925 millióra nőtt. A gyermekek alultápláltságának csökkentése is beszédes adat. Az UNICEF adatai szerint 19902008 között 31ről 26 százalékra csökkent az alultápláltságtól szenvedő gyermekek száma, de a mai n apig a gyermekhalálozások egyharmada az alultápláltságból ered. Az alap létrehozása óta a klímaváltozás is geopolitikai jelentőséget kapott, és nagyban érinti az alap munkáját, mert a fejlődő országokban élő kistermelők a legveszélyeztetettebb csoport a kl ímaváltozás szempontjából. A mezőgazdaság az üvegházhatású gázok mintegy 25 százalékának kibocsátásáért felel, de ugyanakkor eszköze is lehet a természeti erőforrások fenntartható felhasználásának és a klímaváltozás csökkentésének. Az alap ezért kezeli kie melten fontos helyen a fenntartható erdőforrásgazdálkodást, erdészeti és termőföldmenedzsmentet és a szegény vidéki közösségek klímaváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiáját. A stagnálás azonban nem csak a válságok miatt van; szakértők strukturális pro blémákra is felhívják a figyelmet. Indiában például, amely a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, a mai napig a gyermekek 43 százaléka alultáplált, és ez a mutató sajnos az elmúlt húsz évben semmit sem változott. Az éhínségek, ahogy azt Amartya Sen Nobeldíjas közgazdász már a ’80as években kimutatta, leggyakrabban nem a rendelkezésre álló élelmiszerek mennyisége, hanem az erőforrások elosztásának egyenlőtlensége miatt törnek ki. Éppen ezért a megfelelő élelmiszerellátás elengedhetetlen feltét ele, hogy gátat vessünk a helyi lakosság termőföldje befektetési célú felvásárlásának és annak, hogy több ezer hektáron szóját és takarmánygabonát termeljenek a gazdag országok húsipara számára. (17.50) Az uniformizált, genetikailag módosított vetőmagok he lyett a helyi környezeti feltételekhez alkalmazkodó növény- és állatfajták fenntartható termesztéséhez kell segítséget nyújtanunk. A
