Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 23 (93. szám) - Hegedűs Tamás (Jobbik) - a nemzeti erőforrás miniszterhez - “Hóman Bálint kultúrpolitikus és Orsós Ferenc patológus professzor rehabilitációjának szükségességéről” címmel - HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
3634 HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter születésének 125. évfordulója az elmúlt évben jó alkalmat teremthetett volna arra, hogy a XX. század egyik legkiemelkedőbb kult uszminiszterének, a történelemtudomány doktorának tudományos rehabilitációjára sor kerülhessen. Ez azonban nem történt meg. Hóman Bálint történelmi tanulmányai végeztével az Egyetemi Könyvtár, majd 1922től az Országos Széchényi Könyvtár igazgatói posztját töltötte be. 1923ban a Nemzeti Múzeum főigazgatója, 1929től pedig a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1932től kezdődően öt kormány kultuszminisztereként szolgált. A Klebelsberg Kunó által írt népiskolai program folytatója, aki a paraszti tehetsé gek felemelésével, iskoláztatásával igyekezett megerősíteni a magyar középosztály pozícióját. Akadémiai tagságát az 1946os MTAbeli tisztogatások során az intézet alapszabályának megváltoztatásával sikerült megszüntetni. 1946 augusztusában úgymond háborús bűnösként életfogytiglani fegyházra ítélték azt a kultúrpolitikust, aki miniszterként az oktatásnak és kultúrának nemzetstratégiai szerepet tulajdonított, és eszerint is cselekedett. Hóman Bálint 1951ben a váci fegyházban hunyt el. A Jobbik országgyűlési képviselőcsoportja szükségesnek és fontosnak tartja, hogy a magyar középkor egyik legelismertebb kutatójának, a Magyar történet című nagyívű enciklopédikus mű társszerzőjének akadémiai tagsága helyreálljon. Szintúgy szükségesnek és fontosnak tartjuk Orsós Ferenc patológus professzor posztumusz rehabilitációját, aki a Debreceni Tudományegyetem kórbonctani, majd törvényszéki orvostani tanszékének vezetője, 1928tól a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének országos elnöke, az MTA levelező, majd rendes tagja vol t. (15.10) Orsós Ferenc 1944ig az Orvosi Kamara elnöki tisztét is ellátta. A professzor elvitathatatlan érdeme, hogy a katyni tömeggyilkossággal kapcsolatban felállított nemzetközi vizsgálóbizottság vezetőjeként bebizonyította, hogy a több ezer lengyel ka tonatiszt kivégzéséért a Szovjetunió államrendőrsége, az NKVD volt felelős. A professzor a bizonyítékok ismeretében 1944ben elhagyta az országot, és amerikai védelemért folyamodott. A katyni vérengzésről feltárt igazság miatt háborús bűnösnek nyilvánított Orsóst a Magyar Tudományos Akadémia kizárta tagjai sorából. 1990et követően az MTA akkori elnöke, Kosáry Domokos több alkalommal is megtagadta a professzor akadémikusi rehabilitációját. Meggyőződésem szerint a politikai vádakkal illetett Orsós Ferenc mun kásságának mielőbbi rehabilitációja nem várathat többet magára. Kérdésem államtitkár úrhoz: mit kíván tenni a kulturális kormányzat a két kiemelkedő tudós hivatalos elismertségének helyreállítása érdekében? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraib an.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót Halász János államtitkár úrnak. HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hóman Bálint tudományos pályafutását és eredményeit ma már a történelemtudomány ismét elismeri, műveit újra kiadják, tanítják. Politikai pályafutása azonban a magyar történelem egyik legtragikusabb korszakával is összekötődik. A Hóman Bálint születésének évfordulójára emlékezve tartott tudományos konferencián is általános vélemény volt, hogy indokolt Hóman tudósi és politikai megítélését elválasztani egymástól. Hóman Bálint mint vallás- és közoktatásügyi miniszter mélyreható reformokat valósított meg, az óvónőképzők üg yében hatáskörét megosztotta a belügyminiszterrel, a népoktatási intézmények felügyelői érdekében rendszeresítette az iskolalátogatók intézményét, a népiskolát, a gyökeresen átszervezett középiskolák számára új tanterveket és utasításokat adott ki, a tanít óképzők alsó tagozata számára új típusként a líceumot
