Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 23 (93. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
3604 Az egyik ilyen aspektus az összlakosság népességfogyása, ami békeidőben példátlan módon most már több mint harminc éve folyik, erről nagyon sokat hallunk, ezt egy általános iskolás is ismeri már, hogy fogy a magyar, viszont ezzel kapcsolatban, úgy érzem, azok a politikai ösztönz ők, amelyeket egyébként nem akarok lebecsülni, és amelyekért tisztelet is illetheti a kormányt, kevesek, és mindenképp továbblépésre szorulnak. Ez ügyben is volt egy javaslata a hét végén a Jobbiknak, hogy a szülőknek felajánlható 1 százalékkal segítsük a szülők nyugdíjának a növelését - én úgy gondolom, hogy ez a javaslat akár tovább is bővíthető, és adott esetben a szülők számára a tisztességes gyermeknevelés akár nyugdíjszerző tevékenységgé is válhat a jövőben, ezt nagyon fontosnak tartanám. Viszont azt is mondjuk ki, hogy nem csupán anyagi probléma a gyermekvállalás elmaradása, hanem szellemi, lelki problémája a magyar társadalomnak, és ezért itt viszont igenis számon kell kérnünk a kultúrpolitikáját a mostani kormánynak, hiszen amíg önök a médiatörvény kapcsán azt mondták, hogy ez majd leszámol a médiában uralkodó, gyermekek elleni jelenségekkel, tendenciákkal, addig azt látjuk, hogy Alekosz továbbra is feleséget keres, Alföldi Róbert meg ki tudja, hogy micsodát. Én azt gondolom, hogy amíg ilyen tendenci ák zajlanak a médiában, ne várjuk azt, hogy a gyermekvállalási kedv majd társadalmi szinten növekedni fog. A másik aspektusról még kevesebbet beszélünk: ez a cigányságnak a népességszaporulata. Ezzel kapcsolatban, ha nem történik semmi, néhány emberöltőn b elül Magyarországon a cigányság nagyobb létszámban lesz jelen, mint a magyarság, önöknek ezzel kapcsolatban nincs véleményük, nekem van: én ezt nem szeretném. És itt nem azzal van baj, hogy cigány gyermekek születnek, hanem az a probléma, hogy mögöttük - s ok esetben természetesen, itt hozzá kell tennem, még mielőtt bárki félreérti - sok esetben semmiféle szociális és semmiféle kulturális háttér nincs, és potenciális bűnözők és potenciális segélyen tengődő magyar állampolgárok várnak a magyar társadalomra az ért, hogy eltartsák őket, illetve hogy tolerálják őket. Itt tűzoltásra van szükség; csak hadd mondjak néhány javaslatot a Jobbik programjából: a családi pótlékot például szociális kártyán kellene kifizetni, az anya 19. életévéhez kellene kötni a családi pó tlék folyósítását, és a harmadik gyermektől felfelé pedig adókedvezménnyé kellene alakítani, hogy mindenki annyi gyermeket vállaljon, amennyit tisztességgel el tud tartani. A harmadik tendencia, amiről nagyonnagyon kevés szó esett, a megélhetési elvándorl ás. Ma Magyarországon fiatalok százezrei készülnek elhagyni ezt az országot, miközben a német és az osztrák munkaerőpiac pedig megnyílik előttünk - ezzel a problémával, úgy érzem, nem is foglalkozunk egyáltalán. És ha nem foglalkozunk vele, akkor úgy tűnhe t, hogy valamifajta betelepítés lehet a háttérben, én feltételezem, hogy önök ezt nem akarják, de lehet, hogy mégis akaratlanul ezt készítik elő, ha ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk valóban a súlyához mérten. Gondolom, önök nem akarnak szervezett betelep ítést a harmadik világból (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , de akkor tegyenek is érte. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Megadom a szót az államtitkár úrnak. SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőfor rás minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! (Közbeszólások: Nincs hang!) (13.10) Tisztelt Frakcióvezető Úr! Köszönöm szépen, hogy felvetette, amit most elmondott, a gondolatokat, hiszen ezzel azt a segítséget is megadja, hogy az elmúlt egy év családpolitikájáról összefoglalóan beszéljek, a struccok meg önök mellett ülnek, akik valóban 8 évig ezt a témát nem feszegették, nem is lehetett róla beszélni. Az SZDSZszel egyébként közösen minden ilyen témát elvetettek , és hozzáteszem azt is, hogy az ország jelenlegi állapotához minden tekintetben úgy járultak hozzá ebben a katasztrofális helyzetben, amiből egyébként sokkal nehezebb családpolitikát csinálni, mint mondjuk, 2002ben lehetett volna. De hagyjuk ilyen tekint etben a múltat!
