Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
3593 királyuknak tekintik. Tulln városában, a Bécstől húsz kilométerre lévő szoborparkban a következő látható. A szobrok elhelyezése: Passau felől érkezik Kriemhildet Rüdiger von Bechelaren, Osterland őrgrófja a Hunnia felől várakozó Attila elébe, aki mögött fivére, Buda és a hun udvarban száműzetésben élő Dietrich von Bern és Gidich hercegek állnak. A sort Attila kisfia, Csaba zárja. Az osztrákoknak fontos volt a nagy hun vezérrő l, Attila királyról megemlékezni. Attila harci taktikája abban rejlett, hogy a csaták előtt az ellenséget tűző napon váratta alakzatban, páncélban, majd amikor jól elfáradtak, akkor nappal szemben lecsapott rájuk. Micsoda taktikai tudás kellett e helyzet m egteremtéséhez! A vatikáni kertekben megtalálható Leo pápa és Attila hun király találkozását megörökítő szobor, Franciaországban az öntött bronz Leo és az Isten ostora címet viseli. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha Attila királyunkat más országokban ilyen tis ztelet övezi, akkor nekünk is kötelességünk büszkén emlékezni rá. Sorozatom nem titkolt célja, hogy híres és ritkán emlegetett elődeink és kiemelkedő eseményeink bemutatásával hozzájáruljak magyar nemzettudatunk erősítéséhez. Merjünk nagyon lenni és büszké k arra, hogy olyan kiváló őseink voltak, mint Attila hun királyunk! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ferenczi Gábor képviselő úr: “Magyarnak lenni büszke gyönyörűség. A pozsonyi csata” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. Öné a szó. FERENCZI GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vesztett csatákat vastagon szedve hozzák a történelemtankönyveink, m íg a pozsonyi csatát mélyen elhallgatják, hangsúlyozva a magyar gyermekeknek, hogy örök vesztesnek születtek. Ezen hozzáállásnak köszönhetően a legtöbb embernek a pozsonyi csata semmit sem jelent, értetlenül néznek, nem tudják mire vélni, nem tudják, mikor volt, és ami a legszörnyűbb, nem is érdekli őket. (1.30) Így fontosnak érzem, hogy erről az eseményről is, amely hivatalos tananyag az Egyesült Államok összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Pointon, megemlékezzek itt a tisztelt Házban . A Kárpátmedencébe hazatérő őseink zseniális stratégiával terjesztették ki fennhatóságukat Atilla jogos örökségére. 900ra végleg visszavettük a Dunántúlt, támadásaink Linzig nyomultak előre. 907ben, a magyar birodalom létrejöttének megakadályozása érde kében Gyermek Lajos keleti frank uralkodó felsorakoztatta seregében szinte az egész Nyugatot, egyetlen hatalmas sereggel szerette volna kiirtani a magyarságot, azt a magyarságot, amely nem kért többet, mint jogos jussát, de kevesebbel sem volt hajlandó beé rni. Kiirtás szót használtam, nem véletlenül. A háború céljaként a következő mondatot jelölték meg: “decretum... Ugros eliminandos esse.” Magyarul: “elrendeljük... hogy a magyarok kiirtassanak”. A feljegyzések szerint mintegy százezres sereggel készültek a magyarság genocídiumára. Három hadoszlopban közelítettek a Duna északi és déli partján, a hajóhad pedig magán a Dunán. A hajóhadat még a csata legelején elpusztítottuk, zavarodottságuk könnyű prédává tette őket, némelyiket nyílzápor égette porig, többet k özülük megfúrtak harcosaink, a haditechnikában 100 százalékos, míg az élő erőben 95 százalékos veszteséget okozva. Másnap az ellenség déli szárnya ellen támadtunk. Iszonyú lovasrohamokkal egyre mélyebben és mélyebben bombáztuk a bajorok sokaságát. A közel 40 ezer fős seregrész maradéktalanul elpusztult. Még aznap éjjel lovasaink átkeltek a folyamon. A művelet olyan jól sikerült, hogy teljesen meglepte Luitpold táborát. A közel 45 ezer fős elit seregből csupán néhány ezren élték túl a rajtaütést, a menekülők et könnyűlovasságunk vette üldözőbe. A fővezéren és Eisengrin királyi főasztalnokon kívül 19 bajor főúr esett el, ott veszett tehát nemességük színejava. Zárójelben jegyzem meg, hogy micsoda
