Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3508 helyes és üdvözlendő. Összesen két olyan elem van, amihez viszont szeretnék részletesebben hozzászólni. Az egyik kapcsolódik ahhoz, amit itt a felvezetőmben az imént már elmondtam, hogy úgy tekintsünk erre az egész problémakötegre, hogy egy sokkal mélyebb társadalompolitikai feladatot kell megoldani, mint önmagában a társasházakra vonatkozó jogi szabályozás rendezése, illetve a tartozások behajtásának az egyszerűsítése. (19.20) Az Országgyűlés a jelzálogbejegyzésre okot adó időtartamot lerövidítette már a társasházi törvény korábbi módosításánál. Teki ntettel arra, hogy miután nagyon gyakran egzisztenciájukban megrendült helyzetű családokról van szó az egyik oldalon, a másik oldalon pedig van egy adminisztratív, illetve információs monopólium a társasház vagy a lakásszövetkezet képviselete részéről, azt gondolom, az érintett családoknak, személyeknek egész egyszerűen az emberi méltósága is megkívánja, hogy tisztázzuk, az a három hónapos időtartam - pestiesen szólva - honnan ketyeg. Magyarul: mi azt fogjuk javasolni - és az LMP frakciója erre módosító jav aslatot már elő is terjesztett , hogy mielőtt a jelzálogbejegyzésre jogosító időtartam elkezd kifutni, tisztázzuk, hogy az illető személy kapotte írásbeli felszólítást a lakásszövetkezet, illetve a társasház képviseletétől, és csak abban az esetben lehet a jogi eljárásokat megkezdeni, ha egyértelműen igazolható, hogy az illető kapott felszólítást, és nyolc napon belül nem fizette meg tartozásának legalább a felét. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert abban az esetben, ha egyébként egy családban megvan a kész tetés arra, hogy az adósságát a közösség felé valamilyen módon törlessze, akkor mi úgy ítéljük meg - ez nyilván egy szubjektív mérlegelés , hogy nagyjából az 50 százalékos hányad az, amelyik még egy lehetőséget, egy mentőövet jelent az illető családnak, a mely a 100 százalékot még nem tudja kifizetni, ugyanakkor egy olyan mérvű teljesítést jelent a tartozás 50 százalékának a törlesztése, hogy a közösség bízvást gondolhatja azt, hogy az illető adós később törleszteni fogja az tartozását. De a jogbiztonság és nem utolsósorban az érintettek emberi méltósága és biztonsága védelmében kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy ez a három hónapos időtartam, és egyáltalán a jogi eljárásokra nyitva álló lehetőség csak akkor nyíljon meg, ha a lakásszövetkezet, illetve a tár sasház képviselete igazolta azt, hogy a felszólítás megtörtént, illetve a tartozás legalább 50 százalékának a törlesztése nyolc napon belül nem történt meg. Még egyszer hangsúlyozom, abból a megokolásból tesszük ezt a javaslatot, hogy számolnunk kell azzal , hogy az esetek döntő részében az adósok nem magatartásbeli problémák miatt lesznek adósok, hanem azért, mert van egy kudarcot vallott lakáspolitika - és nem utolsósorban az elmúlt kilenc év kormányzati politikájának a következtében , ami miatt családok tömegei kerültek az egzisztenciális ellehetetlenülés szélére. Nem lenne jó egy olyan szabályozás, amelyik módot ad arra, hogy akár csak egy társasházon, lakásszövetkezeten belüli személyes probléma miatt kerüljön sor különböző jogi eljárások alkalmazására nem fizető vagy nem pontosan fizető emberek részére. S ha már itt tartok, akkor még egy más típusú észrevételt is szeretnék tenni, amelyik szintén szerepelt a decemberi módosító javaslataink között. A társasházi törvényben van két hézag a jogorvoslati lehe tőségek tekintetében. Nem tisztázott az - ez egyébként probléma a lakásszövetkezeteknél is , hogy ha és amennyiben valaki nincs jelen egy társasházi közgyűlésen, akkor honnan értesül arról, hogy pontosan mi az a határozat, ami az ő jogos érdekeit sérti. M ár decemberben is előterjesztettük, szintén a tulajdonos jogbiztonsága érdekében, hogy a törvény, illetve a törvény felhatalmazása alapján, mondjuk, egy szmsz írja azt elő, hogy záros időn belül a társasházi, illetve közgyűlési határozatokat kötelező megkü ldeni vagy helyben szokásos módon megfelelő helyen közzé kell tenni, és innentől kezdve számítson a 60 napos határidő, ami egy jogvesztő határidő. Számtalan példát tudok mondani saját praxisból arra, hogy adott esetben a többség vagy a társasház képviselet e kifejezetten visszaélt azzal, hogy valaki például azért, mert az illető életvitelszerűen nem ott lakik - hanem például csak egy garázstulajdona van, vagy kiadja a lakását, és ő másutt tartózkodik - és nem volt jelen a közgyűlésen, őrá nézve vagy egy megh atározott
