Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. VAS IMRE (Fidesz):
3479 Nem is beszélve arról, hogy ha megnézzük ezek et a tényállási elemeket, már látom a feleslegesen kiadott szakértői költségeket, különböző bizonyítási eljárásokat, ami rendkívül költségessé teszi a speciálisan megfogalmazott tényállások bizonyítását. Mindezeket előrebocsátva én a magam részéről és a fr akcióm nevében ezt az előterjesztést nem támogatjuk, ellene fogunk szavazni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Vas Im re képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr. DR. VAS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a költségvetés védelmének minden eddiginél nagyobb jelentőséget t ulajdonít. A rendszerváltás óta eltelt idő történései bebizonyították, hogy a hazai költségvetés a változások legnagyobb vesztesévé vált. A törvénymódosítás több olyan bűncselekményt is tartalmaz, amelyek a költségvetési bevételek, illetve kiadások rendsze rét védik. A kormány többek között a táppénzcsalások és a rokkantsági nyugdíjra elkövetett csalások ellen fokozottabb és összehangoltabb védelmet kíván biztosítani. Az új, költségvetési csalás törvényi tényállása megalkotásának célja, hogy következetesebbé és hatékonyabbá tegye a büntető törvénykönyvet a költségvetést károsító bűncselekmények vonatkozásában. A kormány célja, hogy a költségvetést hatékonyan védje azáltal, hogy a bűncselekményt, az elkövetők magatartását a lehető legtágabb módon fogalmazza me g. Ez a megoldás alkalmas lehet arra, hogy kiiktasson számos kiskaput és visszaélési lehetőséget. (Babák Mihály: Ez nem tetszik a szociknak!) A kormány a költségvetés védelmében fokozott figyelmet kíván fordítani a táppénz- és az egyéb társadalombiztosítás i csalások elleni küzdelemre azáltal, hogy a büntető anyagi jog szabályait módosítja. A kisebb vagyoni hátrányt okozó, de tömegesen előforduló és a társadalombiztosítás és a szociális ellátás rendszerét kijátszó jogsértő magatartásokkal szemben egy új bűnc selekményi fogalmat, tényállást, mégpedig “visszaélés a társadalombiztosítási, szociális vagy jóléti juttatással” elnevezésű bűncselekményt alkot. Ha a kár meghaladja a 20 ezer forintot, akkor az már bűncselekménynek minősül. A bűncselekményi érték felső h atára 200 ezer forint. Az ezt meghaladó értékre elkövetett cselekmény már egy súlyosabb kategóriába tartozik, mégpedig az úgynevezett költségvetési csalás kategóriájába. A bűncselekmény, amennyiben az okozott kár a 100 ezer forintot meghaladja, konkurál a költségvetési csalás alapesetével. Amennyiben az elkövető a költségvetésnek tévedésbe ejtésével, tévedésben tartásával vagy a valós tény elhallgatásával okoz 100 ezer forintot meghaladó, de 200 ezer forintot meg nem haladó kárt, a visszaélés társadalombizt osítási, szociális vagy más jóléti juttatással vétsége állapítható meg. A közelmúltban kialakult gazdasági válság hatására elképzelhető, hogy sokan az elbocsátás elől jogosulatlanul felvett társadalombiztosítási ellátásokhoz menekü ltek. A publikált vizsgálati eredmények szerint az elmúlt években megduplázódott a betegállománnyal visszaélők aránya, és a pénzügyi válság tovább fokozta ezt a tendenciát. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint a betegállomány időtartama, valamint a betegszabadságon lévők száma évekig csökkent, majd 2008ban emelkedést mutatott az év első tíz hónapjában, ekkor napi átlagban összességében 34 ezren voltak betegszabadságon. Már 100 ezer forint értékhatártól is komoly büntetésre számíthat az, a ki a jelenlegi nevén adócsalással, csempészettel próbálkozik vagy ezeket a tevékenységeket segíti, illetve büntetésre számíthatnak a táppénzzel vagy rokkantsági nyugdíjjal csalók is. A rokkantsági nyugdíj esetén 20 ezer forint értékhatártól lesz büntetendő a csalás, illetve kétévi börtönbüntetéssel is fenyegeti azt, aki hosszabb ideig üzletszerűen vagy bűnszövetkezetben követi el ezt a fajta visszaélést, legyen szó
