Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SCHEIRING GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3468 Az adatok egyértelműek, a Fidesz intézkedései nyomán nőtt a munkanélküliség. De változotte a foglalkoztatottságot mérő aktivitási ráta, a kormány e kiemelt célja? Nem változott. A KSH adatai szerint a 61,9 százalékos aktivitási mutató pontosan annyi, mint egy évvel ezelőtt volt. Nézzük akkor tovább a kormány go ndolatmenetét! Alacsony a foglalkoztatás, ezért növelni kellene az állást keresők számát. Ez ugyan a számok szerint egyelőre nem sikerült, de akkor csavarjunk egyet rajta, küldjünk ki egyik napról a másikra még pár százezer embert a munkaerőpiacra! A magán szektor ugyanakkor jelenleg nem tudja felszívni ezt a kitessékelt tömeget, megtakarítások nincsenek, fogyasztani, vásárolni nincsen miből. Ebben a helyzetben csak az exporttól várhatjuk a mentőövet, az elemzők ugyanakkor a világgazdaság lassulására számíta nak. A munkaerőkereslet bővülése tehát - és ez megint egy közgazdasági közhely, amit statisztikai tények sora visszaigazol - nem biztos, hogy együtt fog járni a gazdaság növekedésével. Az állam leépít, a közmunkát megfelezik, magá nkereslet pedig nincs. Ezen a ponton az előttünk fekvő alkotmánymódosításban érintett százezrek - amely csoport belső tagoltságáról hamarosan részletesebben szólok , szóval, az érintett százezrek számára már nincs hova menekülni tovább. Munkát nem kapnak, álláskeresési támogatásra vagy a megélhetéshez szükséges szociális juttatásra aligha számíthatnak. Sőt, a kormány negatív európai rekorderként még csökkenti is az álláskeresési járadék folyósítási idejét. Amit a Fidesz az Orbáncsomaggal megkezdett, az mi nden ízében magában hordozza egy szociális katasztrófahelyzet kialakulását. A reakció nem lehet más, mint hogy a sarokba szorított társadalmi csoportok, azok, akik már amúgy is a rendszerváltás vesztesei voltak, tiltakozni fognak, és minél reménytelenebb a helyzetük, annál hangosabban és elkeseredettebben fognak tiltakozni. Kiderült végre, hogyan néz ki a Fidesz által javasolt szövetség a jobban és rosszabbul kereső rétegek között. Táppénzcsalónak, ingyenélőnek bélyegeznek milliókat, elveszik tőlük az adójó váírást és más juttatásokat, miközben a legjobban kereső rétegek soha nem látott ajándékot kapnak az államtól a felső adókulcs eltörlésével. A középosztály pedig közben áll, nézi a fizetési lapját, és nem érti, hogyan csökkenhetett, miközben a kormány éppe n az ellenkezőjét ígérte. Mindezek után nézzük egy kicsit részletesebben, hogy kit is érint e szerzett jogokat megsemmisítő jogszabály. Először a számokról: Matolcsy György tegnapi nyilatkozata szerint 150 ezer embert löknének ki egy olyan munkaerőpiacra, amely, mint bemutattam, nem tudja őket felszívni. De erős a gyanúnk, hogy ennél jóval több az érintett, és a kormány próbálja elbagatellizálni az ügyet. Korhatár alatti rokkantnyugdíjat ma 337 ezer ember kap Magyarországon, korhatár alatti öregségit pedig 238 ezer, összességében tehát az alkotmánymódosítás csaknem 600 ezer ember jog- és létbiztonságát fenyegeti. Ismétlem, 600 ezer ember jog- és létbiztonságáról beszélünk. Matolcsy György arról is beszélt, hogy három év alatt 217 milliárdot meg lehetne spóro lni. Ez legalább őszinte beszéd! A Fidesz a pénzbehajtás miatt módosítgatja kényekedvére az alkotmányt, és rombolja le ezzel a jogbiztonságot. A helyzet az, hogy még ez a pénzbehajtás sem fog sikerülni. Az egyik fő érintett csoportban azt látjuk, hogy a r okkantnyugdíjazás jelensége visszaszorulóban van, irreális, hogy így százmilliárdokat takarítsanak meg egyik évről a másikra. 2001től 2009ig csaknem harmadára csökkent a rokkantnyugdíjazási határozatok száma. 2001ben még 58 765 új rokkantnyugdíjast reg isztráltak, 2009ben már csak 23 238at. A korhatár alatti rokkantnyugdíjasok száma 2009ről 2010re 43 ezerrel, 379 ezer főre csökkent. De nézhetjük a makroszámokat is, hogy lássuk, mennyire értelmetlen jogfosztással behajtani az egykulcsos adó árát. Mato lcsy György szerint 2013ban 117 milliárdot lehet majd megspórolni a rokkantnyugdíjakon. A 2010. évi januári kifizetéseket alapul véve a korhatár alatti rokkantnyugdíjakra fordított éves összeg 296 milliárd forint. Ha feltételezzük, hogy 2013ig stagnálni fog az összes kifizetés, 117 milliárd forintnyi megtakarítás azt jelenti, hogy az új, rokkantnyugdíj helyett folyósított segély átlagosan harmadával lesz alacsonyabb a mostani nyugdíjösszegnél. Ha viszont csak a nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjasokat vesszük alapul, akkor a képlet még szörnyűbb. A korhatár előtti rokkantnyugdíjasok száma minden bizonnyal tovább
