Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3439 Amikor a kampányban volt szó erről, mindenki egyetértett. Most, amikor képviselőtársaim beterjesztették ezt a javaslatot, hirtelen mi ndenki 180 fokot fordított az álláspontján, ez ellen szólal föl, ez ellen a törvényjavaslat ellen ágál, akár itt a parlamentben, akár azon kívül is, és különböző módokat, ennek megtámadását, leszavazását helyezik kilátásba. Ez a javaslat tehát arra irányul , amit önök mindnyájan hangsúlyoztak az egy évvel ezelőtti választási kampányban, arra irányul, hogy aki munkaképes és 57 év alatti, és nincs más olyan egészségügyi körülmény, ami ezt kizárná, az dolgozzon. Ma Magyarországon az emberek úgy mennek nyugdíjba , hogy 20 százalékuk már 50 éves kora előtt, és 80 százalékuk 60 éves kora előtt nyugdíjba megy. Lehetett itt ideoda tologatni a különböző nyugdíjkorhatárokat, lehetett megemelni 62 évről 65 évre folyamatos felfutó rendszerben a nyugdíjazás időtartamát, a jogilag bevezetett nyugdíjazási időpont és a valóban ténylegesen megvalósuló nyugdíjazási időpont Magyarországon eltér nem 1 évvel, nem 2 évvel, 34 évvel tér el. Egy átlag nő 57 évesen, egy átlag férfi 59 évesen megy ma Magyarországon nyugdíjba. Szerinte m mindenki egyetértene azzal, hogy ezeken a számokon, ezeken a különbségeken valamelyest változtatnunk kell. Az elmúlt napokban többféle kritika érte ezt a javaslatot. Az egyik azt mondta, hogy minek csinálja ezt a kormány, hiszen pár száz embert fog érint eni összesen, nem fog ezzel jelentős megtakarítás befolyni vagy ott maradni a költségvetésben; míg mások azt mondták, hogy ez 600 ezer embernek veszélyezteti a megélhetését, a nyugellátását. Ebből is látható, hogy teljesen alaptalan vagy az egyik vagy a má sik, de szerintem mindkét ellenérvelés, hiszen nem lehet, hogy egyszerre azzal riogatnak, hogy csak pár száz ember állapotát befolyásolja, mások pedig több százezer ember állapotára hivatkoznak. Ezen túlmenően úgy érzem, hogy egyértelmű számunkra - pontosa n akkor, amikor családi típusú adózásról beszélünk és a gyermekvállalás támogatásáról beszélünk , hogy ha nagyot akarunk álmodni, akkor merjünk kicsiket vállalni, tehát mindemellett nagyon fontos, hogy más irányból is tekintettel legyünk Magyarország demo gráfiai viszonyaira, és ne engedjünk munkaképes embereket nyugdíjba vonulni, és ne ösztönözzünk munkaképes korú embereket - egyszer majd visszatérek rá, hogy arról volt szó az elmúlt 8 évben, hogy ösztönöztek munkaképes korú embereket arra, hogy inkább a p asszivitást válasszák és állami nyugdíjba vonuljanak. Nekünk szükségünk van ennek a 30 ezer embernek a munkájára, hogy aktívan részt vegyenek a munka világában és a társadalom életében. Szeretnénk egy fogalmi tisztázást is végrehajtani, ami nagyon sokszor elmosódott az utóbbi napokban és az utóbbi években is. Vannak munkajövedelmek, vannak szociális juttatások és vannak nyugellátások, és ez a három nem mosandó egybe, különösen a szociális juttatások és a nyugdíj. Nem lehet az, hogy ha valakinél azt akarjuk, hogy ne kerüljön a szociális ellátórendszerbe, ne legyen álláskeresési támogatása vagy munkanélkülisegélye, akkor őt hirtelen nyugdíjazzuk, és ezzel a problémát, úgy gondoltuk, megoldottuk, hiszen ez sem a foglalkoztatottság szintjén, sem a társadalmi új raelosztó rendszerek fenntarthatóságán nem segít, és hosszú távon csak összeomláshoz vezethet. Két fő haszna lehet annak, ha ez az alkotmánymódosítás megvalósul, és a képviselő úr által említett további törvénymódosítások is megszületnek, és ennek jegyében nő az aktívak száma a társadalomban. Először is, ha megnézzük a pontos statisztikákat, 57 év alatti, rendvédelmi szervezetből szolgálati nyugdíjba vonult személy 28 267 fő van. Ők átlagosan 179 462 forint nyugdíjat kapnak. Amikor tehát az előző években ki alakították ezt a rendszert, arra ösztönözték ezeket az embereket, hogy vonuljanak önmaguktól nyugdíjba. (14.00) Hiszen nyilvánvalóan, ha valakinek van egy adózott, 220250 ezer forintos jövedelme valamelyik rendvédelmi szervné l vagy valamelyik más állami szolgálatnál, és azt mondják, hogy válasszon: van egy bruttó 250 ezer forintos fizetése vagy van egy 179 ezer forintos, lényegében nettó nyugdíja,
