Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A világörökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ZSIGA MARCELL (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz):
3430 erőforrásainkkal úgy gazdálkodjunk, hogy az utánunk következő, utánunk jövő nemzedékek is használni tudják teljes értékükben azokat. Ugyanígy egy kicsit ezzel a hasonlattal élve a világörökség részévé vált nyolc magyarországi objektumnak is vala mi ilyesmi szerepe van, tovább kell adnunk, meg kell őriznünk ezt az értéket a jövő számára. A törvény előkészítése kapcsán a Magyarországi Világörökségi Helyszínek Szövetsége és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, azt hiszem, elmondhatjuk, hogy példás együt tműködésről tett tanúbizonyságot, hiszen a szakma és a politika úgy tudott együttműködni, hogy minden olyan felvetést, amelyet ez a szövetség, illetve a világörökségi helyszíneket működtető szervezetek, intézmények, cégek felvetettek, mindezeket a szempont okat a politika elfogadta és beépítette az itt előttünk álló törvényjavaslatba, ilyen módon jogászok, környezetvédők, marketingszakemberek és civil szervezetek is hozzá tudták tenni a törvényhez mindazt, amire szükség volt, hogy a mai napig eljussunk. Azt is elmondhatjuk erről a törvénytervezetről, hogy egy kicsikét kormányok feletti törvényről van szó, hiszen itt már a vitában elhangzott előttem, hogy a Hiller István korábbi oktatási és kulturális miniszter úr által benyújtott törvényjavaslat lényeges pont jai az a három alappillére, amelyre épült tulajdonképpen a tervezet, ez be is került, megőrződött, és fontos alapkérdésként benne szerepel a tervezetben. Ilyen módon tehát az itt már taglalt kezelési terv szükségessége, a világörökségi gondnokság kérdése, illetve az állami finanszírozás, az állami forrás bevonásának a kérdése a törvénytervezet három alappillére. Elhangzott szintén a vita korábbi szakaszában, hogy ez a 400 millió forintnyi többletforrás megítélése relatív lehet. Nyilvánvalóan mondhatjuk azt, hogy ha a nyolc helyszín között arányosan kerülne szétosztásra ez a pénz, akkor helyenként, objektumonként egy 50 millió forintos keret nem feltétlenül jelent nagy fenntartási hozzájárulást ezeknek a helyszíneknek a védésére, fenntartására, működtetésére, illetve a bemutatására. Azonban a kormány szándékai szerint ez a 400 millió forint egy többletforrás. Jelenleg is működnek ezek a helyszínek, jelenleg is prosperálnak, jelenleg is értékes kínálattal gazdagítják a magyar országimázst a külföldi turisták és a belföldi turizmus számára, tehát a többletforrásnak mindenképpen örülünk, és örülünk annak a kormányzati szándéknak, hogy ezt a 400 millió forintos idén induló költségkeretet a következő években fejleszteni kívánja a nemzeti együttműködés kormánya. Az e losztás mikéntjéről azonban nyilvánvalóan még lehet finomításokat tenni. Arról értesültem, hogy az előkészítés időszakában a szakértők azt javasolták, hogy jelenjen meg ennek a forrásnak a felosztásában a területi arányosság. Természetes, hogy a területi a rányosság vonatkozásában, mondjuk, a Fertő tó vagy a Hortobágy pozíciói erősebbek, hiszen hatalmas, több száz hektárnyi területről beszélünk talán, ugyanakkor nyilván HollókőÓfalu belső szűk területe vagy a pécsi ókeresztény sírkamrák egy szűkebb területr e összpontosulnak, ilyen értelemben talán fontos lenne más szempontokat is majd a következőkben figyelembe venni, például a keletkezés időszakát, tehát hogy egy régebbi objektum fenntartásában nyilvánvalóan sokkal több felelősség és nagyobb költség jelenhe t meg. Ezt a paramétert is a későbbiekben esetleg figyelembe lehetne venni. A pályázati forrásokra, mint ez önök előtt is bizonyára ismert, a korábbi időszakban leginkább a múzeumi feladatot betöltő szervezeteknek volt módja kulturális vonatkozásban. Ezt i s változtatni célozta a törvény, úgyhogy ezt is nagyban üdvözöljük. A kormányzati szándék nagyon helyes, miszerint jelenleg a világörökségi helyszíneket kezelő intézmények és cégek a törvény nyomán lehetőséget kapnak arra, hogy a kulturális célzatú forráso kra, pályázati forrásokra megnyíljon a lehetőségük pályázni. Miért fontos ez? Azért fontos, mert nemcsak a múzeumi értékek őrzése, hanem a világörökségi értékek őrzése is fontos, hogy külső forrásokat be tudjon vonni, ilyen módon az európai uniós források megnyílására most ezek a cégek is pályázhatnak. Tulajdonképpen most rendeződik ilyen módon a világörökséget kezelő szervezetek jogi státusa, már ami a forráshoz való jutás ügyét illeti.
