Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 16 (91. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
3261 A fideszes iskolarombolók nem tartják be az átszervezéssel kapcsolatos szabályokat, ne m kérik ki az érintettek véleményét, egykét héttel a döntés előtt módosítják közoktatásfejlesztési tervüket, nem készül külső szakértői vélemény az átszervezésekről. (13.30) Nem erről volt szó. Ami pedig a csökkenő gyereklétszámot illeti, nos, a tiltakoz ó intézmények nagy többségénél szó sincs ilyesmiről. De még ha csökken is a gyereklétszám egyegy településen, miért a teljes létszámmal működő intézményeket zárják be, s miért nem jut idejük meghallgatni az érintetteket, megfontolni ezáltal a döntést. Rog án Antal képviselőtársunk, V. kerületi polgármester nem is fogadta a Kormos iskolából érkező szülőket. Ez lenne a nemzeti konzultáció? Az Orbánkormány és a Fidesz morális megsemmisüléséhez, úgy látszik, egy év elég volt. Mi azt gondoljuk továbbra is, hogy lehet más az oktatáspolitika. Az LMP szerint a demográfiai csökkenést úgy is fel lehet fogni, hogy ez egy esély a minőségi közoktatás megteremtésére, amely egyszerre biztosítja az esélyegyenlőséget és a hatékonyságot, miközben a demokráciát és a fenntarth atóságot az iskolai mindennapok részévé teheti, ha és amennyiben a felszabaduló forrásokat természetesen nem vonják ki. Országosan és helyben is az érintettek akaratnyilvánításán, a közösségek részvételén alapuló döntéseket kell hozni. Ez az LMP programja, a mindenki iskolája. A Fideszkormány cserbenhagyta az iskolafenntartó önkormányzatokat, tovább csökkentették a rendelkezésükre álló, már korábban is elégtelen forrásokat, sokan így kényszerhelyzetbe kerültek. Épp ezért az LMP a mai napon országgyűlési ha tározati javaslatot nyújt be. Eszerint az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy hozza létre a nemzeti iskolamentő alapot. Az alapból vissza nem térítendő támogatás járna azon önkormányzatok részére, amelyek 2011. május 15ig kezdeményezték egyes oktatási intézményeik bezárását, összevonását, átszervezését vagy más fenntartóknak való átadását, de vállalják, hogy ezen döntésüket felfüggesztik. Egyszóval, országos önkéntes iskolabezárási moratóriumra hívunk fel. Az iskolabezárások kormányát pedig kérjü k, hogy haladéktalanul hozza létre a fent ismertetett krízisalapot, amely afféle oktatási önhikiként működne. Ezután az év végéig teremtsenek meg egy igazságos és kiszámítható oktatásfinanszírozási rendszert, hogy semely település ne kényszerüljön a gyerek ek, a szülők, a választók akarata ellenére megválni jól működő iskolájától. Kérem önöket, ne hagyják cserben a magyar gyerekeket, máskülönben az Orbánkormányt a szülők forradalma fogja elsöpörni. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sánd or) : Köszönöm szépen. A kormány nevében Hoffmann Rózsa államtitkár asszony kíván hozzászólni. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Miután ön a napirend előtti felszólalásomra adott válaszában részben érintette a későbbi témáját, így én is megengedhetem magamnak azt, hogy egy mondat erejéig reflektáljak arra, amit mondott. Ön kommunikációs blöffnek nevezte az oktatásért felelős államtitkár azon tevékenységét, amelyben beszámolt a parlamentnek egy, a költségvetési törvényben elfogadott összeg és pályázat sorsáról. Ha ez kommunikációs blöff, akkor valami hiba van az ön megítélésében. A szándék az volt, hogy tájékoztassuk a helyzetről és annak következményeiről az Országgyűlést. No s, ezek után rátérnék arra, amit mondott. Mi idézte elő azt a helyzetet, amit joggal kifogásol? Mert ha iskolát bezárnak, ráadásul ha olyan módon, hogy az nem tűnik teljesen indokoltnak, az bizony - mi is tudjuk - szomorú és fájdalmas helyzet. De nézzünk s zembe a ténnyel, hogy mi idézte ezt elő. Nos, az elmúlt nyolc évben (Derültség az MSZP soraiban.) a közoktatásból közel 100 milliárd forintot vontak ki, miközben persze a gyerekek száma is kevesebb lett, de korántsem ilyen arányban. Ennek eredménye az, hog y ma egyegy iskola fenntartásához a központi költségvetés mindössze csak 45 százaléknyit tud hozzátenni, a többit a forráshiánnyal küszködő önkormányzatok próbálják előteremteni, a legtöbb esetben hitelből. Önök és a tisztelt MSZP is sokszor felemlegeti,
