Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 9 (89. szám) - Talabér Márta és Font Sándor (Fidesz) - a vidékfejlesztési miniszterhez - “Mikor vizsgálják meg érdemben a túlnyomóan a Bakonyerdő Zrt. által kezelt állami erdőterületen létrehozott vadásztársaság létrejöttének körülményeit?” címmel - ELNÖK (Kövér László): - TALABÉR MÁRTA (Fidesz): - ELNÖK (Kövér László): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
3009 a Bakonyerdő Zrt. által kezelt állami erdőterületen létrehozott vadásztársaság létrejöttének körülményeit?” címmel ELNÖK (Kövér Lá szló) : Talabér Márta és Font Sándor, a Fidesz képviselői, interpellációt nyújtottak be a vidékfejlesztési miniszterhez: “Mikor vizsgálják meg érdemben a túlnyomóan a Bakonyerdő Zrt. által kezelt állami erdőterületen létrehozott vadásztársaság létrejöttének körülményeit?” címmel. A képviselő asszonyt illeti a szó, parancsoljon! TALABÉR MÁRTA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A BakonyDevecser vadászterület 1997. március 1jétől került kialakításra, a bakonyi gímszarvas egyedi gene tikai állományának megőrzése céljából, 2001től pedig különleges rendeltetésű minősítést kapott. Ennek ellenére 2006ban a Bakonyerdő Zrt. mint az ingatlanok vagyonkezelője kezdeményezte a vadászterület két vadgazdálkodási egységre való szétválasztását, am ely mind erdőgazdálkodási, mind vadgazdálkodási szempontból a zrt. egyik legértékesebb területrészének irányítása alól való kivonását eredményezi, súlyosan sérti a vagyonkezelési szerződésben foglaltakat és ennek eredményeként a tulajdonos magyar állam, to vábbá a Bakonyerdő Zrt. gazdálkodói érdekeit. Az eljárás során számos kérdés merült fel, amelyekre egy korrekt szakhatósági vizsgálatnak kellett volna válaszokat keresnie. A Bakonyerdő Zrt. bakonyi vadászterületének megújítása 2006ban nem volt időszerű, m ivel vadgazdálkodási üzemterve 2010. február 28áig volt érvényes. Miért volt szükség a szétválasztásra? Hiszen az állami erdőgazdaságok vagyonkezelési szerződése egyértelműen kimondja, hogy a vadászterületek kialakítása során kötelesek törekedni a lehető legnagyobb állami tulajdoni arány elérésére. Vizsgáltae valaki, miképpen volt lehetséges az, hogy annak ellenére, hogy a törvény értelmében az erdőgazdaságok jogosultak lettek volna a vadászterületek kialakítását célzó közgyűléseken szavazni, Benedek Fülö p akkori államtitkár utasítására az FVMhivatalok az erdőgazdaságok szavazatait csak akkor fogadhatták el érvényesnek, ha előzőleg külön kikérték a KVI, illetve az NFA erre vonatkozó írásbeli felhatalmazását? Miért nem vizsgálta ki a felügyeleti szerv azt a rendellenességet, hogy a felosztásról határozó közgyűlést a Bakonyerdő Zrt. hívta össze, a szavazáskor viszont már a KVI és az NFA képviselői adták le voksukat? Lehetségese, hogy ezek szerint vagy a szavazás, vagy a közgyűlés összehívása szabálytalan vo lt? Miért nem kifogásolta meg a szakhatóság a szavazás eredményét, hiszen a közgyűlésen szavazó KVI- és NFAképviselők az ingatlanok adatainak hiányában nem rendelkeztek a törvényben előírt meghatalmazással? Miért nem tűnt fel senkinek, hogy a vadászati tö rvény kimondja: a földtulajdonosokat a vadászterület határainak kialakítása során hozott döntésük a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervének vagy haszonbérleti szerződésének lejártáig köti, tehát az érintett vadászterület, amelynek szerződése 2010ig vol t érvényben, 2006ban jogszerűen nem módosítható? Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezzük tehát, mikor vizsgálják meg érdemben a Bakonyerdő Zrt. által kezelt állami erdőterületeken létrehozott vadásztársaság létrejöttének körülményeit. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Ángyán József államtitkár urat illeti a szó, parancsoljon! DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár :
