Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 3 (88. szám) - Jens Ackermann, a Bundestag magyar baráti csoportja elnökének és kíséretének köszöntése - Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
2913 Írországig, Olaszországot és még Németországot is beleértve , hogy a magyar adósságszerkezet olyan, hogy a 60 százaléka devizaadósság, illetve külföldiek által nyújtott hitelekből tevődik össze, amire nem terjed ki tulajdonképpen olyan mértékben a magyar kormánynak, a Nemzeti Banknak, az Adósságkezelő Központnak a hatásköre, mint amennyire kiterjedhetne a belföldi hitelezőkre. Ez az arány 10 év alatt fordult meg. A 40:60 százalékos tulajdonosi szerkezet úgy alakult k i 10 év alatt, hogy 60:40 százalékossá változott, tehát a magyar államadósságnak a 60 százalékát külföldi tulajdonosok jegyzik; ez az egyik alapvető probléma. A másik, ami részben átfedi ezt a halmazt, a devizaösszetétel, hogy az adósságszerkezetben csak 55 százalék a forint aránya és 45 százalék a deviza, és itt - a különböző szakmai számítások szerint - az optimális arány a 3045 százalék lenne, tehát az lenne úgymond az optimális - ha lehet ilyet mondani egyáltalán , hogy ebben a sávban maradjon a devi zaadósság aránya, és ezzel szemben 45 százalék. Ez azért probléma, mert rendkívül érzékeny a magyar adósságszerkezet az árfolyamváltozásokra. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Amikor egy vezető kormánypárti politikus tesz olyan kijelentéseket, amikre sajnos már volt mód, akkor a forint árfolyama hirtelen csökkenni kezd, és 1 százalék forintárfolyamromlás 0,5 százalékkal növeli az államadósságot. Tehát ez azt jelenti, hogy 100 milliárd forint azonnali államadósságnövekményt fog jelezni a nemzetközi p énzvilág egy felelőtlen politikusi kijelentés nyomán. Ezért is mondom azt, hogy ez a népi kezdeményezés, ez a nagyon tiszteletreméltó kezdeményezés csepp a tengerben és perselypénz ahhoz képest, ami a valóságos probléma, hiszen felelős politikával, hozzáér tő politikával, hozzáértő monetáris politikával - most már a monetáris tanács is az önök kezében van , kamatpolitikával, árfolyampolitikával nagyságrendekkel többet lehet tenni, lehetne tenni az adósság csökkentése érdekében még akkor is, hogyha a GDP eg yébként nem fog akkora ütemben növekedni, mint amekkorával jó lenne, ha növekedne, és ahogy ezt itt az államtitkár úr mondta, nem tudjuk kinőni az államadósságot - tehát a szerkezete... Itt mindjárt hadd mondjak egy olyan gondolatot, amivel szeretném némil eg cáfolni vagy korrigálni Babák Mihály úrnak azt a többször hangoztatott neoliberális álláspontját, amiben valóban megfogalmazta (Babák Mihály: Nekem neoliberális az álláspontom?!), megfogalmazta a húsz éve folytatott neoliberális gazdaságpolitikai tézist (Taps az LMP soraiban.) , miszerint adós fizess, ha belegebedsz is. (Babák Mihály: Már bocsáss meg, az hogy lehet neoliberális, az egy polgári szabály, hogy ha kölcsönkértem valamit, azt vissza kell fizetni. Az a becstelen ember politikája, ha nem fizeti v issza. - Az elnök csenget.) Én megbocsátok. (Babák Mihály közbeszól.) Tehát ön azt mondta, kedves képviselőtársam, hogy az adósságot ki kell fizetni, ha törik, ha szakad - nem szó szerint mondta, a lényegét idézem , márpedig ez nem így van, kivéve a neoli berális gazdaságpolitikai tankönyveket, hanem itt először is világosan kellene látnunk azt, hogy hogyan épül fel ez az adósság. Senki arról nem beszélt itt, hogy a maastrichti adósságtömegben benne vannak a helyi önkormányzati adósságadatok is, és a magyar helyi önkormányzatoknak az összesített adóssága most már a GDP 4 százalékát teszi ki, és akkor hadd legyek itt zárójelben egy kicsit politikus - bár nem vagyok született politikus , hogy hogyan néz ki, az Állami Számvevőszék jelentései szerint melyek azo k a megyei jogú városok és fővárosi kerületek, amelyek élen járnak az önkormányzati adósság felhalmozásában. Első helyen áll Hódmezővásárhely, második helyen Budapest V. kerülete, harmadik helyen Budapest XXIII. kerülete, Budapest VII. kerülete, Szeged, Bu dapest VIII. kerülete és Debrecen. Ezekben a városokban az egy főre jutó adósságállomány 84 ezer és félmillió forint között szóródik. Igazándiból a vagyont kellene megnézni, de nem ismerjük az önkormányzati vagyont, ahogy az állami vagyont sem ismerjük saj nos, sok mindent nem ismerünk. Az elmúlt 8 esztendőben a Fidesznek nem volt arra energiája, hogy azokat a konstrukciókat kidolgozza, amelyek segítségével egy év alatt képes egy állami vagyonleltárt készíteni. Ma sincs állami vagyonleltárunk, ma sincs önkor mányzati vagyonleltárunk, van helyette olyan viszonyítási alapunk, hogy a lakosság egy főjére
