Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - A 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz):
286 el a rendőrség. Így kerültem be a fogdába akkor is. Összesen öt különböző ügyemben állapította meg a bíróság jogerősen, hogy jogszerűtlenül állítottak elő, miközben jogszerűen egyszer sem sikerült. Tehát nem arról van szó, amikor önök azt mondják ránk, hogy mi, radikálisok mindig átlépjük a jogállamiság határát, nem erről van szó. Azt jelenti a radikalizmusunk, hogy elmegyünk a jogállamiság határáig, azt nem lépjük túl sohasem. Azt éppen azok a rendőrterroristák vagy politikusbűnözők lépik túl, akiknek inkább a börtönben lenne a helye. (Taps a Jobbik soraiban.) Ezt j elenti a nemzeti radikalizmus, és ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy ha ezekhez a módszerekhez folyamodunk, akkor úgy hurcolnak el minket, mint ahogy hallottuk is, valaki mondta, hogy szinte kvótát kell teljesíteniük, teljesen indokolatlanul. Talán Böde cs Barna képviselőtársam említette, hogy teljesíteni kell valamiféle kvótát. (17.30) Ugye, emlékszünk még a málenkij robotra, talán önöknek ismerős, ha már mindenki a politikai példaképeit és a hasonlatokat felhozza. Akkor is úgy hurcolták el az embereket, ha esetleg voltak is útközben szökevények, akkor bárhonnan, akit találtak menet közben - faluból, az utcáról , elhurcoltak. Úgyhogy azt gondolom, a párhuzam sajnos megáll. S ha már kimondtuk, hogy mi volt a harmadik legnagyobb előállítás a magyar történe lemben, és hogy miért indokolt ennek a törvénynek a kiszélesítése, akkor mondjuk el, hogy 2006. október 23a is még csak a második legnagyobb előállítási hullám volt egy nap alatt, és stílszerűen 156 előállításra került sor 2006. október 23án. Tudjuk, hog y a környező napokbanhetekben még sok egyéb előállítás volt, de azért ami a legfájóbb nekünk, hogy a magyar történelemben a legtöbb előállításra, na mit gondolnak, mikor került sor. Nem a Rákosikorszakban, nem 1956ban vagy az azt követő megtorlásokban, hanem 2009. július 4én, az általunk csak bajtársiasság napjának nevezett napon, amikor a Gárda feloszlatása ellen tiltakozott néhány száz gárdista és gárdaszimpatizáns, és a Deák téren vagy az Erzsébet téren le mertek ülni a fűre, ezzel szerintük - a rend őrség jogértelmezése szerint - a forgalmat olyan mértékben akadályozták, hogy 216 embert, köztük Vona Gábort kellett elhurcolni erőszakkal. A bíróság ebben az ügyben is megállapította utóbb, hogy jogszerűtlen volt ez az oszlatás, de hát addigra már megszül ettek az egyéni elmarasztaló ítéletek, eltelt a fél év, ilyenkor már nincs rendkívüli jogorvoslat, ugye, szabálysértések esetében, tehát még rendkívüli jogorvoslattal sem lehet ezeket az ügyeket orvosolni. Tehát számos olyan példa van, ami azt mutatja, hog y igen, szükség van ilyen rendkívüli törvények által biztosított mentességre vagy semmisségre, csak a jelenlegi kormányzati előterjesztéssel szemben - ahogyan a történelmi számok is mutatják, és számos példát tudnánk hozni az elmúlt 8 év szocialista regnál ásából - sokkal tágabb körben lenne szükség ennek a semmisségnek és a közkegyelemnek a biztosítására. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelettel kérdezem, vane még hozzászóló. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Most megkérdezem Balsai István képviselő urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. Igen, megadom a szót a képviselő úrnak. DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ter mészetesen figyelemmel az időtartamra, amit ezzel eltöltöttünk - bár korábban kezdtük , igyekszem csak nagyon röviden válaszolni, de a lényeges dolgokra azért ki kell térnem. Mindenekelőtt köszönöm szépen az élénk és majdnem mindenütt színvonalas vitát mi ndenkinek. Néhány dolgot megpróbálok időrendi sorrendben a magam nézőpontjából megvilágítani. Harangozó képviselő úrnak mondanám, hogy ezt mások is elmondták, a semmisségi törvény nem a jogállamtól idegen dolog. Semmisségi törvényt azért kellett az elmúlt rendszerrel kapcsolatban hozni, mert egy