Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 27 (86. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - „Lakáshitelesek válságban: megoldások rövid és hosszú távon” címmel politikai vita - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
2604 visszaél a magyar állam bizalmával, gazdatestként használ egy országot, és visszaél a szerződő ügyfeleknek nemcsak a bizalmával, de pénztárcájával, ezáltal szűkítve életterüket, és olyan helyzetet idézve elő, ami ma egy szociális katas ztrófába fog torkollni egyértelműen az önök által kilakoltatásinak nevezett moratórium ideje alatt. Ugyanis a kilakoltatások elindultak és folyamatosan zajlanak, nem lehet megoldásokat találni a felelősök egyértelmű elhatárolása és végre az elszámoltatás n élkül. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Braun Márton, a Fidesz képviselője; őt követi majd Göndör István. Képviselő úr, öné a szó. DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A menetrendhez képest kic sit korábban szólok, de örülök, hogy Z. Kárpát Dániel után, hiszen egy hasonló gondolattal akartam én is kezdeni a beszédemet, mégpedig az árfolyamkockázattal mint kifejezéssel. (13.30) Az elmúlt időszakban a kialakult helyzethez leginkább az vezetett, hog y az árfolyamkockázatot, mint olyant, nem ismerték fel, vagy nem akarták felismerni a szereplők. A kereskedelmi bankok ugyanúgy hiteleztek devizában, mintha forintban hiteleztek volna, egyáltalán nem számoltak az árfolyamkockázattal. A magyar államot a PSZ ÁF nem figyelmeztette, hogy ezzel számolni kellene, és ez vezetett ehhez a jelenlegi helyzethez. Hadd jegyezzem meg, ezek a jelzáloghitelek, amelyeket 101520 évre vesznek fel az adósok, ebben az időtartamban bizony változnak az árfolyamok, a forinthitele k esetében a forintkamatok is változhatnak, a devizahitelek esetében a devizakamatok is változhatnak, és az árfolyamok is változhatnak, van, amikor ez kedvezően alakul, van, amikor kedvezőtlenebbül. Most pont egy olyan szituációban vagy egy olyan időszakba n vagyunk, amikor kedvezőtlenebbül alakult az árfolyam a korábbi időszakhoz képest, és ez okoz problémát a hitelvisszatörlesztésekben. Miért okoz ez problémát? Azért, mert a hitelt nyújtó bankok azt a hüvelykujjszabályt, ami korábban volt - hogy nagyjából a jövedelmed 30 százalékáig vagyok hajlandó hitelezni neked , hogy a törlesztőrészlet és a kamat, illetőleg a törlesztőrészlet körülbelül takarja be a jövedelem 30 százalékát, de ugyanúgy számoltak a devizahiteleknél is, mintha rögzített árfolyam lett vo lna, és mivel megszaladtak az árfolyamok, ezért azt a bizonyos 30 százalékot jelenleg túllépi a törlesztőrészlet és a kamat. Nem vitatom, ebben a magyar államnak is felelőssége van, hiszen nem figyelmeztette a kereskedelmi bankokat, de a bankoknak is van f elelősségük, hiszen a józan ész ellen cselekedtek. Amint Ertsey képviselő asszony is említette, vannak olyan hitelek, hogy ha elárverezik az ingatlant, a hitel összege nagyobb, mint az ingatlan értéke. Ennek tipikus esete volt a japán jenben folyósított je lzáloghiteleknél, amikor a jen árfolyamában olyan drasztikus változás állt be, hogy a hitelnagyság tényleg meghaladta az ingatlan értékének a nagyságát. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy a felelősségi kör emiatt három részre tehető: a kereskedelmi bank okra, az államra, és ne felejtsük el az adósokat, az állampolgárokat, akik ezeket a hiteleket felvették, mert az emberi hülyeség ellen sincs orvosság. Tehát ha rám tukmálnak egy bizonyos terméket, azt nem muszáj elfogadnom, és legalább azt is valljuk be, h ogy itt a jelzáloghitelek nem mindegyike szolgálta a lakáscélú beruházásokat, nagyon sok esetben fogyasztási hitelek mögött van a jelzáloghitel. Ez azért is érdekes, mert ha ezt a felelősségi kört háromfelé vesszük, ha a magyar államról beszélünk, akkor va lljuk be, hogy ez az adófizetők közössége, tehát a magyar állam segítsége azt jelenti, hogy az adófizető polgárok által befizetett adóból támogatjuk meg a szorult helyzetben lévőket. Nem biztos, hogy ez teljesen fair egy olyan szituációban, amikor mondjuk, valaki a nyaralását finanszírozta jelzáloghitelből, és most megcsúszott. Az, akinek ehhez tényleg semmi köze, miért támogassa meg valamelyik jelzálogadós volt nyaralását? Szerintem aranyszabálynak kellene lennie annak, hogy a hiteleket vissza kell fizetni .
