Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 11 (83. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
2364 folyamatosan és különböző módszerekkel folytatódik az azerbajdzsáni nép elleni népirtás. Ez a humanitárius katasztrófa mind a mai napig egy óriási teher Aze rbajdzsán vállán. Azóta is, amióta ez a konfliktus megtörtént, bár fegyverszünet van érvényben, folyamatos az örmények által az azerbajdzsániak ellen elkövetett népirtás. A háborút lezáró békeszerződést követően az ENSZ négy BThatározatban - csak 1993ban négy BThatározatban - ítélte el az örmény csapatok azerbajdzsániak elleni népirtását, utána EBESZhatározatok, NATOhatározatok, európai parlamenti közgyűlési határozatok, az Európa Tanács határozata mondja ki azt, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsa kimondo tt 1993ban. Ezek a határozatok mind rámutatnak arra, hogy a nemzetközi közösségnek végre 20 év után el kell ismernie Azerbajdzsán területi integritására való jogát, a menekülteknek a saját szülőföldjükre való visszaengedését és visszatérését a nemzetközi intézményeknek biztosítaniuk kell, és Magyarországot, a Magyar Országgyűlést (Az elnök jelzi a hozzászólási idő leteltét.) ezzel az országgyűlési határozati javaslattal arra szeretnénk felkérni, hogy kihasználva az Európai Unió soros elnökségében betöltött fontos pozícióját és diplomáciai súlyát, kezdeményezze minden lehetséges fórumon az örmény népirtás elismerését és az azerbajdzsáni menekültek kérdésének a rendezését. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tiszte lt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett GaudiNagy Tamás jobbikos képviselő úr: “70 éve tért vissza a Délvidék, mit üzen jeles nemzeti évfordulónk?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Kedves Honfitársaim, határon innen és túl! Ezen a mai napon számos olyan évfordulóról emlékeztek már meg képviselőtársaink, vagy emlékezett meg a Ház, amely nem volt túlzottan örömtelinek vagy szívderítőnek mondható, azonban a magyar történelem igenis számos olyan évfordulót is rejteget, amelyeket még nem bontottunk ki eléggé, amelyeket nem mutattunk meg a világnak és önmagunknak, amelyek azt üzenik számunkra, hogy igenis, a legreménytelenebb helyzetben is van értelme küzdeni é s nemzeti érdekeket felvállalva kiállni honfitársainkért. Délvidék 70 éve visszatért, ez a címe a napirend előtti felszólalásomnak, és hogy világossá tegyem, miről van szó, idézni szeretnék egy olyan jeles törvényünkből, amely ezt a történ elmi eseményt megörökítette. Vajon hányan tudják azt, hogy ez az idézet vajon melyik törvényből származik? “A magyar nemzet testvéri szeretettel öleli magához és veszi újból oltalmába a közel 23 évi megpróbáltatás alatt a haza iránti hűségben megerősödött délvidéki fiait, és hálás elismerését fejezi ki a Magyar Királyi Honvédségnek önfeláldozó, lelkes kötelezettségteljesítéséért. A törvényhozás jóváhagyóan tudomásul veszi azokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar királyi kormány a visszafoglalt délvidéki területek birtokba vétele végett tett. A birtokba vett területeket a törvényhozás a magyar állam területéhez visszacsatolja.” Ez bizony a visszafoglalt délvidéki területeknek a magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és országgal egyesítéséről szóló 194 1. évi XX. törvény 1. §ának pontos szövege, amelyet 1941. december 15én fogadott el a Magyar Országgyűlés e Ház falai között, és amely esemény minderre okot adott, az éppen ezen a napon indult. 1941. április 11én vitéz Nagybányai Horthy Miklós hadparanc sa a következőképpen hangzott: “Honvédek! A kötelesség ismét arra szólít bennünket, hogy elszakított magyar véreink segítségére siessünk. Mindig bevált katonai erényeitekre és kegyelmetekre építve bízom benne, hogy ezt az új feladatot is tökéletesen fogját ok megoldani. A magyarok Istene és a nemzet minden gondolata most is veletek van. Előre az ezeréves déli határokra!” És ezen a napon a Magyar Királyi Honvédség kijelölt egységei több ponton átlépték a trianoni gúnyhatárt, és négy nap alatt eljutottak egész en Újvidékig, azaz birtokba vették a történelmi
