Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP):
234 Tisztelt Ház! Ha a rendszerváltás értékeiből indulunk ki, gondolván itt az 198 9. június 16ai Hősök terei tüntetésre, a román forradalom idején tanúsított magatartásunkra, nem tagadhatjuk meg az új alkotmány nemzeti és történelmi jellegét. A történelmi jelleg azonban nem azonos a történelmi alkotmánnyal, hiszen hazánk történetéből n em lehet a zivataros évszázadot, a kilencven évet, a negyven évet és a húsz évet kitörölni. A történetiség alatt Barankovics 1943ban írt Magunk útján című tanulmányával azonosulva kijelenthetjük: egyetlen nemzedék sem tagadhatja meg múltját anélkül, hogy önmagát a nemzetből ki ne zárná, önmagát mint magyart meg ne semmisítené. Tehát történetiség alatt azt a felfogást értem, ami a Magnificat legszebb mondata: “Irgalma nemzedékről nemzedékre megmarad”, vagy a József Attilai kifejezést: “Az őssejtig vagyok m inden ős”. Nem értem azonban alatta a történelmi alkotmányt, mert ha ebben a kérdésben következetesek lennénk, úgy nem volna szükség írott alkotmányra. Hangsúlyozom, az elmúlt zivataros évszázadot nem lehet Magyarország történetéből kitörölni. Mi akkor a k iindulópont, mi az az axióma, amire építhetjük értékeinket, amiben közmegegyezést lehet létrehozni? A rendszerváltás folyamatában 1956 örökségéhez tértünk vissza, ebből következik, hogy itt és most nem nyitunk vitát azon, hogy köztársasági államformát vála sztunk, és nem nyitunk vitát arról, hogy parlamenti demokráciát kívánunk építeni. Nem mintha minőségileg a királyság rosszabb forma volna - gondoljanak Spanyolország, Dánia, Hollandia, Anglia, Svédország gyakorlatára , vagy a prezidenciális rendszer nem v olna működésképes, ezért közös kiindulópontként, axiómaként fogadjuk el, mint ahogy azt tette az első szabadon választott parlament, amely első teendőjeként 1956 mint közös kiindulópont törvénybe iktatását tartotta fontosnak. Ebből következik, hogy ezt a k ét kérdést axiómaként kell kezelnünk: köztársaságot és parlamenti demokráciát kívánunk építeni. (13.30) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A lényegi kérdés, hogy megtaláljuk azt a közös pontot, amely parlamentáris köztársaságokban a közjót tartalmazza, beleé rtve nemcsak a jó értelemben vett hagyományt, hanem a jövő nemzedék szolgálatát is. Kötelességem kijelenteni, hogy nem vagyunk alábbvalók egyetlen nemzetnél sem, és legyünk büszkék azokra az alkotmányos értékekre, amelyekkel egész Európát gazdagítottuk, am elyeket István király intelmeiben az idegenek befogadásáról írt. Legyünk büszkék arra, hogy az Aranybulla fogalmazza meg elsőként a ius resistendit, az ellenállás jogát, de szükségesnek tartom rögzíteni azt a történelmi tényt is, hogy a vallásszabadságot e lőször a tordai országgyűlés fogalmazta meg. Ezért a magyar jogfejlődés európai viszonylatban is jelentős értékeket tudhat magának. Másrészt felelősséggel tartozunk a jövendő nemzedékekért, ezért az alkotmány középpontjába kell állítani, hogy soha senki ez t az országot el ne adósíthassa, és soha ne teremthessen olyan helyzetet, amely a jövő nemzedéket lehetetleníti el. A fenntartható fejlődés záloga ez, ha biztosítjuk, hogy születhetnek gyermekek, és a megszületett gyermekek nem csak fizikai értelemben egés zséges környezetben nőhetnek fel. Tisztelt Ház! Az egészséges környezet alatt értenünk kell az egészséges szellemi és lelki környezetet is. Ha az alkotmányozásnál ezt a két szempontot nem vesszük figyelembe - hiszen mindkét szempont társadalmi egyeztetések en felmerült , biztos, hogy utat tévesztünk. A Gaudium et Spes zsinati okmány a közjó fogalmát a következőképp definiálja: “A politikai közösség tehát a közjó végett létezik, belőle meríti teljes igazolását és értelmét, benne gyökerezik veleszületett és s aját joga.” A közjó pedig magában foglalja mindazokat a társadalmi életfeltételeket, amelyek között az emberek, családok és társulások teljesebben és könnyebben érhetik el végső céljukat. Ha tehát az alkotmányozás során alapvetően és elsősorban nem pártpol itikai érdekeket tartunk szem előtt, hanem nemzetpolitikai és társadalompolitikai értékeket, akkor olyan alapot teremtünk az új magyar alkotmánynak, ami méltó ezer évünkhöz, de biztosítja a jelenben és a jövőben élő minden ember teljesebb jogát.
