Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP):
232 lebontott más törvénynek ezt kell tükröznie. Ezek az élelem, a víz, a hajlék és az energia. Ezeket alapvető emberi szükségletként, alapvető emberi jogként kell hogy definiálja az új alkotmány. A mezőgazdasá g és mindaz, ami ezt magába foglalja; el kell gondolkodnunk azon, hogy a közös agrárpolitika által vezérelt mezőgazdasági keretek, amelyek ma adottak számunkra, alkalmasake a magyar nemzet társadalmi jólétének a megfogalmazására, és azok elegendő keretet biztosítanake arra. És én azt gondolom, hogy az alkotmánynak egy magasabb rendű jogszabálynak kell lennie, mint akár a csatlakozási szerződésünknek. Pontosan tudom, hogy a csatlakozási szerződést egy az után születendő alkotmány nem írhatja felül, elvben és a papíron. Én azt gondolom azonban, hogy itt a felelősségünket, az innovativitásunkat és a bátorságunkat is latba kell vetni azért, hogy egy olyan alkotmányt hozzunk létre, amelyik tudomásul veszi azt, hogy az alkotmányunk ezer éve volt és remélhetőleg ezer évig lesz még, az Európai Uniónak viszont tagjai vagyunk 5 éve, 8 éve, de nem biztos, hogy 10 év múlva is tagjai leszünk, vagy akár 50 év múlva, egyszerűen a történelmi változások miatt. Ezzel szerettem volna hozzájárulni az alkotmány szabályozási elv eiről folyó eszmecseréhez, és biztosíthatom önöket az együttműködésemről, mint amit önöktől is kérnék a módosító javaslataink érdemi tanulmányozása során. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most me gadom a szót Lukács Tamás képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjének. Öné a szó, képviselő úr. DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Vétkes mulasztás nem alkotni törvényt - Deák Ferenc sokszor hallott mondata erkölcsi parancsként áll előttünk, és ez a parancs igaz az alkotmányozásra is. Kétségtelen tény: nincs alkotmányozási kényszer, van azonban alkotmányozási szükség. Engedjenek meg egy szubjektív megjegyzést. Azon nemzedékhez tartozom, amely a rendszerváltás nemzedé ke. Azon pártnak vagyok tagja, a Kereszténydemokrata Néppártnak, amely ma az egyetlen történelmi párt a parlamentben. És azon pártszövetség, a FideszKDNP tagja vagyok, amely ma történelmi értelemben egyedül képviseli a rendszerváltás eszméjét. Ezért az al kotmányozás kérdése egyben a rendszerváltás értékei megőrzésének kérdése is, amely értékek csak részben manifesztálódtak a hatályos alkotmányban, ezért az értékvitát itt és most kell lefolytatnunk. Ezért kérek mindenkit, akinek fontos Magyarország jövője, hogy ennek tudatában vegyen részt ebben a vitában, és ez a részvétel egyben hozzájárulás ahhoz is, hogy hogyan viszonyulunk a rendszerváltás örökségéhez és 1956 örökségéhez. (13.20) Aki ebben a vitában nem vesz részt, az nemet mond 1956 értékeire és nemet mond a rendszerváltás értékeire. Fel kell tennem tehát önöknek a kérdést: tudnake Európában olyan alkotmányt mutatni, amelynek eredete a kommunizmus bűnében fogant, és ezen megállapítás akkor is igaz, ha 1989ben és 1990ben az alkotmány normája alapvetőe n megváltozott. Ehhez azonban engedjék meg, hogy megjegyezzem és észrevételt tegyek, hogy a társadalmi legitimációja az alkotmánynak ekkor sem volt meg, hiszen az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18ai dokumentuma igazolja, hogy nem volt teljes körű a megállapodás, a felek az alkotmányozást ideiglenesnek tekintették. A részvevők legitimitása - különösképpen a harmadik oldalra gondolva - megkérdőjelezhető, és az egész értelme a békés átmenet biztosítása, ami gyakorlatilag az előző nómenklatúra hatalmán ak megtartását jelentette. Ezért váltunk egy következmények nélküli országgá. A titokban, egy éjszaka megkötött MDFSZDSZpaktum pedig még ennyi legitimációval sem rendelkezik.
