Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 4 (82. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
2186 Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Szávay képviselő úrnak mondanám, hogy azért mondtam el az elején, hogy a 85., 71. és 91. módosító javaslatokról beszélek, mert ezek a módosító javaslatok tartalmazzák azt a gondolatmenetet, amit részben ön is elmondott, illetve amit mi is helyesebbnek tartunk. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm s zépen. Folytatjuk a vitát. Rendes felszólalásra következik Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök által elnevezett húsvéti alaptörvény - amely bár nem a feltámadásról szól véleményünk szerint - ajánlásának 36. pontjáról szeretnék elsősorban beszélni, természetesen érintve további beadott módosító indítványokat, amelyek legalább mentenék a menthetetlent, de nem kergetünk illúziókat. Úgy lát juk, hogy ezek sem fognak keresztülmenni, de kutya kötelességünk ezt elmondani önöknek újra és újra, mint ahogy az iskolában kell, egészen addig, amíg meg nem értik azt a hangot, amit a magyar nemzettest egyébként vall és foganatosít itt, a Házon kívül. Te hát behoznánk az elefántcsonttoronyba azt is, amit az átlagos magyar emberek elmondanának ezen alaptörvénytervezettel kapcsolatban. Lépjünk túl azon, hogy 63 ponton kellett ezt nyelvtanilag javítani, tehát még a stilizálással is hadilábon állnak, hiszen a z alapvető célokat egyértelműen felülírta az, hogy önök a választások második fordulójának évfordulójára le tudják tenni az asztalra azt az alaptörvénytervezetet, amit talán már önök sem mernek alkotmánynak nevezni - nagyon helyesen egyébként. Lépjünk eze ken túl, és beszéljünk arról, az ajánlás 36. pontjáról, amelynek értelmében a magyarországi termőföldeket, vízkincseket, egyáltalán a természeti kincseket biztonságba szeretnénk helyezni mindenféle idegen behatolási vagy felvásárlási szándéktól. Jelen pill anatban az önök elképzelése szerint ezek a nemzeti örökség részét fogják képezni. Ez egy nagyon szépen hangzó frázis, csakhogy igazából nem jelent semmit, mert ettől még nyugodtan kerülhet holland vagy izraeli kézbe az adott földterület vagy vízbázis, aztá n majd a kormányzat széttárja a kezét, hogy mi megkértük őket, hogy vigyázzanak rá, hiszen ez a nemzeti örökség részét képezi. Ezzel szemben mi azt nyújtottuk be, és kérünk minden tisztességes, jóérzésű, magyarul gondolkodó és beszélő embert ebben a Házban , hogy ezt támogassa, hogy kizárólag magyar állami önkormányzati vagy természetes személy tulajdonában állhasson magyarországi földterület, természeti kincs vagy egyáltalán a vízbázist érintő bármilyen kis morzsa Magyarországon, tehát az idegen behatolási szándékot zárjuk ki. Amennyiben ez nem sikerül, és amennyiben önök arra hivatkoznak, hogy az Európai Unión belül a tőke szabad áramlásának nem lehet útját állni, és egyéb ilyen, tankönyvekből lopott lózungokkal, hablatyokkal próbálnak minket elkábítani, ak kor ki kell jelenteni azt, hogy szembe kell szállni ezzel a birodalommal, akár a brüsszelivel is. Tehát ha a magyar termőföld, a magyar természeti kincsek sorsa a tét, amelyek nélkül nincsen magyar jövendő, amelyek nélkül nincsen demográfiai földprogram se m, ahogy önök el szokták mondani, hogy kiváló elképzelés lesz majd újra benépesíteni először a csonka országot, aztán véleményünk szerint az egész Kárpátmedencét újra be kellene népesíteni magyarokkal, de amennyiben ezek nem valósulnak meg, akkor nincs ér telme európai uniós tagságról vagy annak fenntartásáról beszélni. Akkor ki kell lépni az Európai Unióból! Ezek ennyire kardinális és ennyire sorskérdések. Maszatolással ezeket már nem lehet megoldani. Lehet rajta mosolyogni, de akkor is ezek a leginkább hú sbavágó kérdések ma Magyarországon, és nem az egyébként általam is támogatott vármegyekoncepció, ami számomra is nagyon szimpatikus, de talán ott kéne kezdeni, hogy védjük meg azt, ami a lábunk alatt van, ami a miénk, ami
