Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 4 (82. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - LÁZÁR JÁNOS (Fidesz):
2173 Most bennünket számon kérnek, hogy választókkal hogyan rendezzük az alkotmányozás ügyét, de ők még a parlamenti képviselők számára sem tették hozzáférhetővé, nemhogy nemzeti konzultációt, netán népszavazást kezdeményezzenek, sőt kifejezetten arról akartak rendelkezni, h ogy a nép semmilyen formában ne mondhassa el a véleményét a Gyurcsányféle alkotmánytervezetről. Így a szocialisták minden alkotmánnyal kapcsolatos megnyilvánulása, az alaptörvény kapcsán kifejtett minden álszent kritikája megalapozatlan és hazugságra épül , hiszen saját maguk pontos elképzelésekkel rendelkeznek. Ez jelen pillanatban a még szocialista szavazóknak a cserbenhagyását jelenti, a választókat cserbenhagyták, és a saját pártpolitikai érdekeiket, saját hatalmi érdekeiket követik. El is mondták egyéb ként, ajánlom figyelmükbe képviselőtársaimnak, talán nem véletlen az LMP részéről sem, amely ugyan azt hazudta a választások alkalmával, hogy lehet más a politika, de megtanulhattuk ma is, illetve megtanulhattuk az elmúlt hetekben, hogy csak az SZDSZ lehet más, a politika az ő részükről nem nagyon. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Hiszen abban érdekeltek, hogy az a hatalmi rendszer, az a társadalmi berendezkedés, amelyet 198990ben paktumokkal, kényszerű kompromisszumokkal kialakítottak, az semmiben ne változzon. Ebben tökéletesen egybeesik a szándékuk a szocialistákkal, és ma már igazából nem hiszem, hogy bárki a parlamentben vagy a parlamenten kívül meg tudná különböztetni, hogy az MSZP és az LMP között mi a különbség: egyet mondanak, egyként gondolkod nak, és egyként akarják az országot egy helyben járásra kényszeríteni. Nem akarják azt, hogy megváltozzon Magyarország, annak ellenére, hogy tavaly az emberek döntő többsége, egyébként még azok is, akik az MSZPre vagy az LMPre szavaztak, a változás melle tt foglaltak állást. Tisztelt Képviselőtársaim! Így azokra a politikai pártokra, illetve azokra a politikai szerveződésekre hárult a felelősség, amelyek részt vettek az általános vitában, hogy a társadalmi megnyilvánulásokat, a társadalmi véleményeket a ré szletes vitában módosító indítványok formájában beterjesszék. Nemcsak a parlamenti képviselőtársaim észrevételeit mérlegeltük Harrach Péter képviselőtársammal, a KDNPfrakcióval közösen vagy a Fideszfrakcióval együtt, hanem mérlegeltük számos társadalmi s zervezetnek az észrevételeit, első helyen azonban a nemzeti konzultációnak az eredményét. Az elmúlt húsz esztendőben az alkotmányozás kapcsán ennyi ember még soha nem mondta és nem mondhatta el a véleményét. 1990 óta olyan alkotmányos berendezkedése van az országnak, amiről soha nem kérdezték meg az embereket, egyébként ez elmondja az 198990es berendezkedés teljes filozófiáját és leírja pontosan, 198990ben világosan eldöntötték, hogy csak az emberekre nincs szükség az új alkotmányban, az új alkotmányhoz . Mi megkérdeztünk nyolc és fél millió választópolgárt, akik közül 920 ezren válaszoltak, és a válaszok önmagukért beszélnek. Ezenkívül minden olyan közvéleménykutatás, amely pártállástól függetlenül elkészült, rávilágít arra, hogy a társadalmat igenis fo glalkoztatja az alkotmányozás ügye, annak bizonyos részletei kifejezetten érdeklik az embereket. Így első helyen meg kell köszönjük minden parlamenti képviselőtársam nevében azt a 920 ezer véleményt és észrevételt, amellyel munkánkat segítik a választópolg árok, és nagyon egyértelmű üzenetet küldtek a törvényhozás számára, hogy az új alaptörvény hogyan jelölje ki Magyarország új együttműködési szabályait, hogy milyen irányban induljon el ez az ország. De köszönetet mondhatunk azoknak a civil szervezeteknek, a nemzeti kisebbségek érdekeit védő szervezetektől az orvoskamarán keresztül, a gyógyszerészkamarán keresztül a zöldszervezetekig, amelyek elmondták a vitában a véleményüket. Az általános vita kapcsán meghallgathattuk az Alkotmánybíróság elnökének, a Legf elsőbb Bíróság elnökének az álláspontját, megismerhettük az Állami Számvevőszék véleményét és az ombudsmanok álláspontját is. Mindmind olyan megfontolásra érdemes vélemény volt, amelyet, úgy gondolom, hogy a törvényhozásnak kötelessége figyelembe venni.
