Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 4 (82. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
2150 Másrészt nagyon nehéz arról véleményt mondani, amit Mest erházy frakcióvezető úr mondott. Olyan kérdéseket vetett fel, hogy ha az ülés elején, az első öt percben itt lett volna és az első öt percét is végighallgatta volna a miniszterelnök úr beszédének, akkor talán hallott volna azokról a kérdésekről, amelyeket nem hallott. (Közbeszólások a Fideszből: Így van! - Taps a kormánypárti padsorokból.) Ezenkívül ne felejtsük el, hogy működik az Országgyűlésben egy európai ügyekkel foglalkozó állandó bizottság, ezenkívül a kormány minden egyes alkalommal - törvényi kötel ezettségének megfelelően - konzultációs üléseket tart. Így volt ez a 24ei és 25ei európai tanácsi ülés előtt is. Igaz, hogy Mesterházy frakcióvezető urat általában más szokta helyettesíteni ezeken a konzultációs üléseken, így talán az sem véletlen, hogy nem emlékszik bizonyos folyamatos egyeztetésre, illetve tájékoztatásra. Ebben a kérdésben Schiffer frakcióvezető úr meg is tud erősíteni, hiszen ő is elmondta, hogy folyamatos tájékoztatást kapunk a kormánytól. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Min iszterelnök Úr! Az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként Magyarország célul tűzte ki, hogy az elnökség fél éve alatt, 2011. január 1. és június 30. között Európa váljék erősebbé. Az elnökségi munka egészét csak az elnökségi félévet követően lehet teljes ségében értékelni, de már most, a félidőt éppen elhagyva is látszanak egyes részeredmények, kiemelendő sikerek, amelyekről a miniszterelnök úr már beszélt. A felkészülési időszakban meghatároztuk a főbb célkitűzéseket, egyeztettünk a Bizottsá ggal, az elnökségi trió országaival, itthon az ötpárti munkacsoportban. Ám az élet és az európai aktualitás átírta a tervezett forgatókönyvet. A témák szerinti rugalmas váltást sikeresen hajtotta végre a kormány és a magyar elnökség - ez már több fórumon i s elhangzott. Csak néhány példát: gazdasági kormányzás; az energiaügyek, amelyek kiemelt fontossággal szerepeltek az elmúlt időszakban; az európai szabadalom; a romastratégia megalapozása, amely az Európai Parlamentben Járóka Lívia jelentésének elfogadásáv al nagyot lépett előre, és az elnökség prioritásként kezeli a romaintegrációt. De ilyen kérdés a Dunastratégia, a kohéziós politika, a közös agrárpolitika, és mint minden vagy több elnökség, mi is szembesültünk azzal, hogy az elmúlt néhány hónapban rendkí vüli események történtek, elsősorban az Európai Unió szomszédságában, DélAfrikában. (Sic!) A magyar elnökség általános elismerést váltott ki a tagállamok közötti líbiai helyszíni koordinációjával, az uniós polgári védelmi mechanizmus gyors aktivizálásával , vagy azzal, hogy a tripoli magyar nagykövetség továbbra is nyitva tart. Ezúton is kívánunk nekik sok sikert. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Itt az elnökségi félév első félidejét lezárva úgy érzem, hogy azokban a kérdésekben, amelyek Magyarorsz ág számára kiemelten fontosak, Európa számára kiemelten fontosak, ezekben az ügyekben jó úton járunk. Én arra biztatok mindenkit, képviselőtársaimat, frakciótársaimat és a kormányt, hogy ezt a munkát a sikeresség érdekében, Magyarország össznemzeti érdekéb en tovább folytassuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Következő hozzászóló Balczó Zoltán képviselő úr, Jobbik. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgy űlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! A Balla képviselő úr által említett ötpárti bizottságban a munkában rendszeresen részt vettünk, és egy kérdésben kijelentettük a konstruktivitásunkat, hogy miben vagyunk érdekeltek, hogy Magyarország e félév alatt jó arcát mutassa, az országimázs szempontjából nagyon fontos, hogyan tudjuk megoldani, milyen színvonalon a hazai rendezvényeket; és azt sem vontuk kétségbe, hogy a kormány rendelkezik azzal a szakembergárdával, amelyik az ő céljai elérésében szükséges. Tehát ezen a téren nem áskálódtunk, és nem vontuk kétségbe ezt a képességet. Ugyanakkor alapvetően eltér a felfogásunk abban, hogy mi tekinthető sikernek, és főleg mi tekinthető nemzeti érdeknek a felsoroltak közül. Az “erős Európát akarunk” szlogen mögött - tíz