Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
2131 viszonyokat tekintve igencsak nagyvonalú lépésnek tartanám, arról nem is beszélve, hogy az előter jesztő nem indokolta meg, hogy mi ennek a háttere, semmiféle számítást nem fűzött hozzá “természetesen”, mindössze annyit olvashatunk az indokolásban, hogy a megnövekedő ügyteher miatt. Tisztelettel jelentem, a megnövekedő ügyteher viselésére sokféle megol dás van, a szervezéstől kezdve a munka hatékonyságának a növeléséig, et cetera, ezeket nem akarom sorolni. Az én számításaim szerint ez a négyfős emelés évente körülbelül 150 millió forinttal fogja növelni a Magyar Köztársaság központi költségvetését, az a dófizetők pénzéből természetesen. Tehát meggondolandónak tartom ezt a nagyvonalú, a német alkotmánybírósági létszámhoz és infrastruktúrához mérhető bővítést, hiszen itt nemcsak a négy bíróról van szó, hanem a hozzátartozó titkárságokról, gépkocsivezetőkről , gépkocsikról. Egy alkotmánybíró juttatásai megegyeznek a miniszterek juttatásaival, és ebből aztán sok minden következik, nem akarom ezeket részletezni. Tehát én ezt drágának tartom, meggondolandónak tartom, a magyar viszonyokhoz képest szerényebb létszá mmal kellene alkotmánybíráskodni. Ez az egyik megjegyzésem. A másik indítvány, amihez megjegyzést kívánok fűzni, megint csak egy terminológiai problémát céloz, vet föl. Azt javasolják az előterjesztők, hogy nyelvhelyesség erősítése céljából nyelvhelyesség erősítésére irányuló javaslatot tesznek, és a bruttó hazai terméket nevezzük ezután az alaptörvényben teljes hazai összterméknek. Én értem a nemes szándékot, hogy az idegen szavakat lehetőleg ne tegyük bele az alaptörvénybe, hiszen én magam is azt javasolt am, hogy lehetőleg közérthető legyen az alaptörvény szövege, egy átlagos érettségizett embernek érthető legyen, és így tovább; azonban ezzel átestek a ló másik oldalára. A bruttó hazai termék egy annyira közismert fogalom a szakmában, hogy most az lesz a p robléma, hogy aki a teljes hazai összterméket fogja itt olvasni, az nem fogja érteni, hogy mi ez, és ha egy lexikonban utána fog nézni, utána akar nézni, nem fogja megtalálni. A bruttó hazai termék a GDP “magyarul”, minden országban így definiálják, ezt ér telmetlennek tartom visszamagyarítani. A “bruttó” mint idegen szó a magyarban már magyarnak mondható, tehát ezt fölöslegesnek tartom. Tehát a nemes szándékot, mármint hogy nyelvhelyesség erősítésének a szándékát elismerem, de a megoldás rossz, ezért kérem, hogy azt korrigálják. Végül a harmadik észrevételem a Költségvetési Tanácsra vonatkozik, amit magam javasoltam; nem találom a számát. Itt azt javasoltam, hogy a Költségvetési Tanácsot mint intézményt ne tegye bele az Országgyűlés az alaptörvénybe, részben azért, mert a történeti alkotmányhoz semmi köze, Magyarországon soha ilyen intézmény nem volt, mindössze 45 éves múltra tekinthet vissza a jogelődje, amit ugye megszüntettek vagy átalakítottak a költségvetési vita kapcsán. Tehát azt gondolom, hogy többpá rtrendszerben, mint amilyenben mi működünk, minden pártnak, amely a parlamentbe kerül, minden frakciónak van egy költségvetése, abból a költségvetésből lehet finanszírozni azokat a szakértőket, akik meg tudják mondani, hogy a kormány előterjesztése elfogad ható, nem elfogadható, milyen gondokat tükröz, és ennek a parlamentnek kell megmondania azt, hogy elfogadjae a kormány költségvetési törvényjavaslatát, vagy visszaadja, mert valami gondja van vele. Nos, ez a javaslat, ami itt előttünk van, három embernek akarja azt a jogkört megadni, hogy egyfajta ütközőbakot emeljenek a kormány költségvetési törvényjavaslata elé, és vétójogot kapnak. Ez valami egészen elképesztő hatáskör, nulla felelősséggel párosítva, mert ez a három ember - a jegybank elnöke, a Számvevő szék elnöke és a köztársasági elnök által kinevezett harmadik ember, aki egyben a grémium első embere - képes arra, hogy bármelyik kormány javaslatát úgymond visszadobja, és a parlament is lemond a saját jogosítványainak egy részéről, hiszen nem ő maga gya korolja a költségvetési jogát, hanem leadja három embernek, akiknek a javaslatáért semmiféle felelősséget nem rögzít az alkotmány. Ez egészen szokatlan, a világon én még ilyet nem láttam! Egyébként maga az intézmény is, 345 ilyenfajta intézmény van a vil ágon, ez amerikai import egyébként, és ennek egy magyarított torzója ez a Költségvetési Tanács.
