Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DÚRÓ DÓRA (Jobbik):
2117 törvényességi ellenőrzés alkalmas eszköz az önkormányzatok rendeleteinek folyamatos szakmai felülvizsgálatára és a törvényesség szempontjaink érvényesít ésére. Ez azért is kiemelten fontos, mert az önkormányzatok rendeletei mind helyi szintű, de a településeken általános érvénnyel bíró jogszabályok, a magyar jogforrási rendszer részei, azaz jogok és kötelezettségek forrásai. Nagyon fontos, hogy az önkormán yzatok esetében csak olyan önkormányzati rendelet legyen hatályban, amely kiállja az alkotmányosság próbáját. A törvényességi ellenőrzési feladat nagyságrendjét jelzi, hogy például Veszprém megyében a helyi önkormányzatok, kistérségi társulások, bizottságo k összességében egy évben akár 1300 rendeletet és 30 ezer határozatot is alkothatnak. Azonban évek óta meglévő és jelentős probléma, hogy a jegyzőkönyvek a törvényes határidőt túllépve, olykor több hónapos késéssel, többszöri hivatali felszólításra érkezne k meg a hivatalokhoz. A késedelem miatt meghosszabbodik a törvénysértés által előidézett, esetenként alkotmánysértő helyzet. Hatékony eszköz hiányában a hivatalok nem tudtak a helyzeten változtatni. Éppen ezért fontos, hogy az alaptörvényjavaslatban az ön kormányzatnak a helyi rendeletet haladéktalanul meg kell küldenie a kormányhivataloknak. Azonban egyre nagyobb a hivatalok törvényességi ellenőrzést végző munkatársainak a leterheltsége, és egyre nagyobb számban fordulnak elő a telefonon vagy személyesen f eltett szakmai kérdések. Mindezek miatt is fontos, hogy a módosításban javaslatként törlésre kerül a hivatalok kézhezvételtől számított 15 napos intézkedési határideje, és az ellenőrzés után egy későbbi időpontban is, amennyiben jogszabálysértést találnak, kezdeményezhetik a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. Tisztelt Ház! Az általános vitában a felszólalásomat a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István szavaival kezdtem, s most a részletes vitában a hozzászólásom végén újra őt idézem. “ Azon előítélet, melyet számtalanszor hallunk, eddig is jó volt, tehát ezentúl is jó lesz, egy cseppel sem józanabb okoskodás, mint például ezek: mert eddig volt pénzünk, továbbra is lesz, mert eddig éltünk, tovább is fogunk élni, mert máig nem törött el ko csink, ezután sem törhetik el, mert tizennégy esztendeig szolgált ezen ló a postán, tehát még tizennégy esztendeig fog jól szolgálni. A természet szent törvényei egészen ellenkezőképpen állnak: ami eddig jó volt, az éppen azért, mert múlt időben volt jó, m a tán csak meglehetős és utóbb még káros is lehet, mert minden előre vagy hátra megyen a világon.” Mindezek figyelembevételével és Széchenyi gondolatait elfogadva, tisztelve a múltat, építve a jövőt, előre menjünk. Kérem, hogy támogassák a javaslat 32. cik k (4) bekezdésének módosítását és hazánk, Magyarország új alkotmányát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most rendes felszólalásra Dúró Dóra képviselő asszony kö vetkezik, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő asszony! (14.20) DÚRÓ DÓRA (Jobbik) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban az országgyűlési képviselők jogállásával kapcsolatos kérdéseket szeretném éri nteni, amelyeket a módosító javaslatokban a 72. és a 74. ajánlási pont tartalmaz. A 72. ajánlási pontban találjuk azt a módosító javaslatot, ami az országgyűlési képviselők visszahívásával kapcsolatban tesz javaslatot arra, hogy ezt a visszahívhatóságot te remtse meg az alaptörvény, és ennek részleteit sarkalatos törvényben szabályozzuk. A többszöri hosszadalmas viták során már egyértelművé vált az önök álláspontja a tekintetben, hogy ezt nem támogatják, így ez nem okozott meglepetést számunkra, mindenesetre azt el szeretném mondani, hogy ha már annyira sok kérdést feltettek a választópolgároknak ezzel az alkotmánnyal kapcsolatban, és egyébként korábban egyszer Kósa Lajos - amikor még megtisztelte jelenlétével az Országgyűlés üléseit rendszeresen -
