Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz):
2077 magyar társadalom leszámoljon a hálapénz rendszerével, amely a magyar egészségügy megújulásának egyik legnagyobb akadálya, amennyiben az alkotmány rendelkezései a hálapénz elutasításáról bekerülnének az alaptörvénybe. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tájékoztatom a tisztelt Házat a felszólalási sorrendről. Most majd Bácskai János képviselő úr következik, őt Selmeczi Gabriella képviselő asszony fogja követni, azután pedig Gruber Attila, Nagy Csaba, Polics József és Tasó László a vélhető felszólalási sorrend. Most pedig megadom a szót Bácskai János képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627. szá mú törvényjavaslat, továbbá az ahhoz benyújtott 101 módosító javaslat közül az 58. számú is alkalmas arra, hogy a jövő nemzedékek érdekeit, a környezeti értékek megóvását a legmagasabb szinten biztosítsa. Lázár János és Harrach Péter képviselőtársaim az Al aptörvény Szabadság és felelősség fejezetét új XX. cikkel javasolják kiegészíteni. (1): Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. A környezetvédelem nemzetközileg elfogadott és európai uniós alapszerződések által is me gerősített alapelvei nem csupán a környezetvédelmi jogra tartoznak, hanem át kell hogy hassák az egész jogrendszer működését. Ez csak úgy biztosítható, ha alaptörvény szintjén fogalmazzuk meg őket. Az egészséges környezethez való jog úgynevezett harmadik g enerációs jog, amely, szemben az első generációs klasszikus alapjogokkal, illetve a második generációs gazdasági, szociális, kulturális jogokkal, a XX. század második felében tett szert igazi jelentőségre. A környezet védelmének fontossága és a fenntarthat ó fejlődés követelménye a legutóbbi alkotmányozás óta eltelt 20 évben még hangsúlyozottabbá vált. Az elkövetkező évtizedek gazdasági, társadalmi fejlődését éppen a természeti erőforrások, ivóvíz, energia, termőtalaj, egyebek szűkössége befolyásolja a legma rkánsabban. Ezért alapvető fontosságú, hogy a jogrendszer alapjának tekinthető norma, azaz maga az Alaptörvény fogalmazza meg az állam elkötelezettségét, hogy a jövő generációk iránti felelősségétől áthatva kívánja társadalmi politikáját folytatni. Tisztel t Ház! A módosító indítvány egyértelművé teszi, hogy az egészséges környezethez való jog alapjog, amelynek érvényesítése érdekében az államnak intézményvédelmi kötelezettségei is vannak. Ez a vállalás a jelenlegi alkotmányban is benne van, az állam védi és elismeri az egészséges környezethez fűződő alapjogot. A jelenlegi meghatározásra az Alkotmánybíróság nagyon jól tudott építkezni, és nagyon sokszor kifejtette, hogy a környezetvédelemnek két pillére van. Az első az egyéni aktivitás, ami az alapjogokon ala pszik. Ezért szólhat bele minden ember a lakókörnyezetében zajló, az egészségére és a környezetére ható döntésekbe, mert alkotmányos joga van az egészséges környezethez, amint ezt már Ángyán József államtitkár úr is említette előttem felszólalásában. A más odik pillér úgy épül fel, hogy az államnak jogszabályokat, költségvetési forrásokat, intézményeket kell felállítani és működtetni. Ez egyben megoldás is a részvételi demokrácia, a jog és az állami aktivitás között, és egyiket sem lehet kivenni a rendszerbő l. A környezetvédelem a tervezetben alapjogként szerepel, ami megkönnyíti az önkormányzati és a civil fellépést a környezetkárosító beruházásokkal szemben. Tisztelt Ház! A környezeti kihívások és problémák egyre súlyosabbak, a globális ökológiai ö sszeomlás egyre fenyegetőbb. Ugyanakkor hazánk igen gazdag a válság elkerüléséhez, mérsékléséhez alapvető fontosságú vízben, termőföldben, biológiai sokféleségben, genetikai állományban. Egyedül ezeket megőrizve lehet biztosítani a jövőt. A megváltozott vi szonyok között számos egyéb alapjog védettsége csökken vagy megszűnhet, így az egészséges környezethez való jog érvényesítése voltaképpen előfeltétele és alapja számos más alapjog oltalmának. Erre hívta fel a
