Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BÖDECS BARNA (Jobbik):
2069 Köszönöm a hozzászólás lehetőségét. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönö m szépen, képviselő úr. Most Bödecs Barna képviselő úr következik, a Jobbikképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! BÖDECS BARNA (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Felszólalásomat hadd kezdjem az államtitkár úr felszólalására való reagálá ssal és annak kiegészítésével. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az általános vita lefolytatását követően a Fidesz és a KDNP által beterjesztett indítványokban erősödött végre a környezeti szabályozás, és ebből külön kiemelném az 58. pontot, ami egyrészt megf ogalmazza a jogot, másrészt megfogalmazza azokat a kötelezettségeket, amiket az egyes állampolgárra, személyekre ez az alkotmány szab, ilyen értelemben a kár elhárítása, a kár helyreállítása kötelezettségét, azaz tulajdonképpen “a szennyező fizet” elvnek e gy alkotmányos szintre való emelését. Ezeket rendkívül pozitív elmozdulásnak tekintjük, és úgy gondoljuk, hogy az a társadalmi nyomás és az a szakmai javaslat, valamint az a civil akarat, ami ebben a kérdésben megjelent, és a kormányzó pártokat a lelkiisme retükre figyelmeztette, megjelent. Ugyanakkor úgy véljük, hogy van számos olyan pont a környezetügyi szabályozásban, amelynek előremutató jellege folytán további javítás volna lehetséges. A 32. ajánlási pontban fogalmazta meg a Jobbik azt a komplex környez etügyi javaslatot, amely a bizottság előtt elutasításra került. Ennek három fontos elemét szeretném felszólalásomban kiemelni. Az első, hogy a jogok és kötelezettségek megfogalmazása mellett nagyon fontosnak tartanánk a részvételi jog lehetőségét az alkotm ányba beemelni. Ugyanis nagyon hátrányos a környezeti jogok és kötelmek alkalmazása szempontjából az információhoz való hozzájutás és az egyes döntéshozatalokban való részvétel korlátozott volta, vagy például az üzleti érdekekre, üzleti titokra, magántulaj donra vonatkozó korlátozások miatti korlátozása. Erre vonatkozó az O. cikk (1) bekezdéséhez tett módosításunk. A részvételi jog mellett ebben a bekezdésben fogalmaztuk meg a jelen és jövő nemzedékek létfeltételeinek intézményes biztosítása követelményét is , amelynek kapcsán ismét és külön felhívnám a figyelmet a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa jogintézménye önállóságának megtartására és ennek fontosságára. A vitában több felszólaló részéről elhangzott, és igazából ezt senki nem is vitatta, hogy a tula jdonhoz, a vállalkozáshoz kapcsolódó, illetve egyéb más alkotmányos jogok rövid távon gyakran ütköznek az egészséges környezethez való joggal. Ilyen értelemben az általános biztos - avagy korábban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és más biztosok - álláspontja lényegesen ütközhet a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának álláspontjával, azaz a jövő nemzedékek biztosa hivatalának integrációja és helyettessé tétele egy általános biztos hivatalában ezen jövő nemzedéki jogok képviseletének korlátozás át jelentheti. Ilyen értelemben akár kapcsolódó módosító indítványként is kifejezetten javasolnánk az Országgyűlésnek e biztos hivatala önállóságának megtartását. A 32. ajánlási pont (2) bekezdésében ismét javaslatot szeretnék tenni az elutasítottság ellen ére arra, hogy a természeti erőforrásokat a nemzeti vagyon részének tekintsük, és lássuk be, hogy természeti erőforrásaink a mieink és a jövőé. A természeti erőforrások birtoklása az új gyarmatosítás egyik legfontosabb formája, és a világban mindenütt föld önfutóvá váltak azok a nemzetek, akik a természeti erőforrásaikat kiengedték saját rendelkezésükből. Ahhoz, hogy természeti erőforrásaink fölött a jövőben rendelkezni tudjunk, szükséges adott esetben a magántulajdon korlátozása. A javaslat pont arra tesz j avaslatot, hogy a magántulajdon tiszteletben tartása mellett legyen lehetősége a Magyar Országgyűlésnek arra, hogy amennyiben az itt élők szükségletei, illetőleg a természeti környezet megőrzése ezt indokolja, akkor a magántulajdon használatára, a
