Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
2040 termőföldet, ami a magyar alkotmányban benne van, kultúrától kezdve mindennel összekeverve, de mégiscsak benne van. Tudni fogjuk, hogy kell ezt használni majd az elkövetkezendő időkben. De ennél több kell. Világos, hogy ennél több kell, olyan helyzet kell, ami azt is megmondja, hogy magyar agrárium jövőjében mit akarunk majd például a szövetkezés sel. Mert a szövetkezés nélkül, ami most kimaradt a magyar alkotmányból, a kis- és középbirtok jövője enyhén szólva is legföljebb ígéret szintjén maradhat meg, de a jövő nincs biztosítva. Azt gondolom, e tekintetben súlyos felelősségünk van, aminek eleget kell tenni. Én nem tartozom azok közé, akik szeretnek visszamutogatni, mert ezzel nagyon sokat nem érünk el. Természetesen a helyzetet értékelni kell, de azért még engem is, azt kell mondanom, egy kicsit felbosszantott az a fajta gőgös megnyilvánulás, amel ynek itt 8 éven keresztül voltam szenvedője és tanúja, és amely most osztja - hogy ne mondjam, nem az észt, csak - azokat a javaslatokat, amelyeket meg kellett volna valósítani. De ezek a javaslatok, amelyek elhangzottak, azért annyiban megszívlelendők, hogy a magyar állattartók felé most olyan gesztusokat kell tenni, amelyek első lépése meggyőződésem szerint megtörtént. De a hitel, ugye, államtitkár úr, ebben egyet kell értenünk, sokat jelenthet bizonyos köröknek, de semmit sem azoknak, akiknek már nincs tőkéjük, és nincsenek tartalékaik, amivel a hitelt igénybe vehetnék. Következésképpen meg kell találnunk azokat az eszközöket és módokat, amelyekkel képesek vagyunk arra, hogy a k icsi, a legkisebb és még mindig hasznos tevékenységet folytató területen is megtaláljuk a támogatás lehetőségét. Ez a szövetkezés. Ezt a szövetkezést, meg kell mondanom, mindenáron és minden módon el kell tudnunk indítani, nélküle nincs a falvakban fejlődé s. És egy utolsó gondolat: tudom, hogy most már nem szintén 81020 éve, hanem azóta, amióta 1990ben a szövetkezetek fölszámolása megtörtént, a szövetkezésre hivatkozni sokak számára nem jó gondolat. Meg kell értetni az emberekkel, és azt kell mondanom, e zt a kultúrmissziót vállalni kell, hogy az a szövetkezés, amit mi akarunk, más. Az a szövetkezés a tulajdonon alapul. Az a szövetkezés a jövőt jelenti a kicsiknek és a nagyobbaknak. (8.10) Még egy dolog talán, az utolsó utáni gondolat, hiszen az idő oly rö vid. Tisztelt Ház! Világosan látni kell, hogy az az elmélet és az az elképzelés, hogy a magyar agrárium és a szociális ügyek nem köthetők össze, tévedés. A magyar vidék számára (Az elnök csenget.) a szociális megoldást sem jelentheti más, csak egy agrárium ra építkező, az agrárium lehetőségeit kihasználó magyar gazdaság. (Taps.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Az előkészületekből úgy látom, hogy a kormány nevében Ángyán József államtitkár úr kíván válaszolni, öt percben ugyancsak. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejleszt ési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoznom, hogy mélyen egyetértek mindazzal, amit a képviselő úr elmondott. Valóban, magam is úgy látom, hogy a magyar vidék és be nne a magyar agrárium megerősítése, újraépítése, mondhatom, a romokon újraépítése nélkül a magyar társadalom nem tud felemelkedni, nem tudjuk újjáépíteni az országot. Ráadásul nem csak mi látjuk így. Egy európai környezetben vagyunk. A vidéki térség európa i chartája is azt mondja: város és vidék közös sorson osztoznak. Ebben benne van nekünk is egyfajta programígéret. Másrészt azt is mondja, hogy a vidék gerince a mezőgazdaság. Mezőgazdaság nélkül és a mezőgazdaság szereplőinek megerősítése nélkül nem lehet a vidéket sem fölemelni, és a vidék megerősítése nélkül a magyar társadalomnak sincs jövője. Nos, ebből a közös gondolatból vagy közös alapelvből kiindulva szeretném leszögezni, hogy a nemzeti vidékstratégia, amelyet képviselő úr is említett, és amely val óban, reményeink szerint a jövő héten egy széles körű társadalmi vitára, egy nemzeti konzultációra kerül, amelynek eredményeképpen a legnagyobb, legszélesebb konszenzussal szeretnénk egy mindannyiunk számára
