Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - GULYÁS GERGELY (Fidesz):
1936 egy közgazda sági szabály bevezetéséről van szó, hanem egy fontos, szuverenitást védő, az állami önrendelkezést védő szabály is lesz gyakorlati működése során az adósságkorlát. Fölmerült az összeférhetetlenség kérdése is több esetben. Miután itt az én szavaimat is a hé ten többen többféleképpen interpretálták, még személyes érintettség címén is szólhatok. Soha nem használtam azt a szót, hogy álláshalmozás. Egész egyszerűen azért nem, mert úgy gondolom, hogy amíg a jogszabály megengedi azt, hogy valaki polgármester és kép viselő vagy más hivatás gyakorlója és képviselő egyidejűleg legyen, addig a polgármesterek akkor tudják a legjobban a saját településüket képviselni, ha országgyűlési képviselők is. Ezért ez nem róható fel. (16.30) Arról érdemes tárgyalni, hogy indokolte a jelenlegi összeférhetetlenségi szabályok módosítása, indokolte azt kimondani, hogy polgármester ne lehessen képviselő, illetve akkor más hivatások gyakorlóinál ez joggal szintén felvethető. De amíg ez a szabály nem változik, és erről szerintünk a képvis elők jogállásáról szóló törvény során kell tárgyalni, addig felróni hivatalban lévő önkormányzati vezetőknek azt, hogy úgy tudják a saját településük érdekeit a legjobban érvényesíteni, ha az ország Házában és egyébként a választóik bizalmából jelen vannak , nagyon nagy tévedés. Tehát lehet más összeférhetetlenségi szabályt elfogadni, ennél az összeférhetetlenségi szabálynál lehetséges az, hogy polgármester ne lehessen képviselő, de akkor innentől egyenlő esélyekről beszélhetünk, és akkor innentől indokolt e z a különbségtétel. Jelen pillanatban ez az interpretáció téves. Sok eldöntetlen kérdés is van még, de úgy gondoljuk, hogy ez egyáltalán nem baj. Az sem baj, hogy egyes kérdésekben a kormánypártok között, illetve a kormánypártok képviselői között is voltak viták - ilyen a gyermekek után járó szavazati jog kérdése is, de más egyéb területeket is meg lehet nevezni. Szintén felmerült még kritikaként az, hogy a törvénytervezet a nemzetiségi jogokat csorbítja. Úgy gondolom, Magyarországnak ebből a szempontból a pozíciója és az érdeke világos. Az az érdekünk, hogy ugyanolyan szabályozást biztosítsunk és ugyanolyan lehetőségeket, esélyeket biztosítsunk a velünk élő nemzetiségeknek, mint amelyeket mi a határon túli magyaroknak joggal követelünk. Ezért a nemzeti kise bbségek képviselőivel több közvetlen személyes egyeztetésre is sor került, és ennek megfelelően az alkotmány erre vonatkozó rendelkezései módosulni fognak olyan formában, hogy az a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek számára is elfogadható legyen, sőt e lőremutató, a jelenlegi jogokat még egyértelműbben kifejtő vagy jogokat bővítő szabályozás váltsa fel a hatályos alkotmányban megismert szabályozást. Mindezeket összefoglalva szeretném én is annak a jelentőségét kiemelni, hogy mindenki köszönettel tartozik a feljebbvalónak azért, hogy akkor lehet a Magyar Országgyűlés tagja, amikor egy új alaptörvényt készülünk elfogadni. Úgy gondolom, hogy az a Nemzeti hitvallás, az a preambulum, az a bevezető része az alaptörvénynek, amely Magyarország múltjának értékeirő l, nemzeti dicsőségeinkről szól, jól összefoglalja azokat az értékeket, amelyekre Magyarországnak a jövőben is támaszkodni kell. Úgy gondolom, ha volt nagy hiányossága az elmúlt két évtizednek, ha volt az alapvető és mély politikai vitáknak oka, akkor az e gyik ilyen ok az volt, hogy az értékválasztás kérdésében nem volt világos iránytű. Úgy gondoljuk, hogy az a Nemzeti hitvallás, amelyet ez az alaptörvény tartalmaz, egyáltalán nem kirekesztő - mindenkire vonatkozik, minden magyar a sajátjának érezheti. Aki nem kifejezetten rosszindulattal olvassa a Nemzeti hitvallást, annak el kell ismernie, hogy olyan nemzeti értékeket jelöl meg, amelyek Magyarország fennmaradásához hozzájárultak, és arra pedig, amit kiemel a történelmünkből, minden magyar egységesen lehet büszke. Természetesen ez a része is javítható az alaptörvénynek, tökéletes szöveget nem lehet alkotni. De azt, hogy bármiféle kirekesztő szándék, esetleg még ennél is rosszabb motiváció vezérelte volna a Nemzeti hitvallás szerzőit vagy a két kormánypárti k épviselőcsoport előterjesztőit, visszautasítjuk, és teljesen alaptalannak tartjuk.
