Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz):
1925 hatalmas a hhoz, hogy azokat önállóan, szövetségesei együttműködése nélkül kezelje, ahogyan nem is lehet elég elszigetelt ahhoz, hogy fejét a homokba dugva, ne vegyen azokról tudomást. Ezek a mai realitások, és ezek azok az okok, amelyek indokolttá tehetik a Magyar H onvédség Magyarország határaitól távoli bevetését, a magyar nemzeti érdekek, hazánk biztonsága érdekében. A fent részletezett elemek biztosítják azt, hogy ezen a téren az új alaptörvény mind tartalmában, mind szerkezetében megfelel a kor kihívásainak. Kösz önöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Felszólalásra következik Cseresnyés Péter, a Fidesz képviselője. Képviselő úr! CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napok ban számtalan pátosszal teli felszólalást lehetett hallani az alaptörvény vitájában. Nem érdemtelenül, hiszen minden érzelmektől fűtött hozzászóló átérezte azt a történelmi eseményt, amelyet ez a vita fémjelez. Az elmúlt napokban a munkájukat végezni nem a karó szocialista és hozzájuk közel álló LMPs képviselők szájából számtalanszor elhangzott az a kritika, hogy ez az alaptörvénytervezet a múlt alkotmánya. Tisztelt Képviselőtársaim! Megfelelő alapok nélkül építkezni nem lehet. Választókörzetem, Nagykanizs a polgárai találkozásainkon gyakran kifejezik azt az igényt, hogy rendre, biztonságra, kiszámíthatóságra van szükségük, és ennek megteremtését az államtól várják. Olyan erős támaszt remélnek, amely a legtöbb élethelyzetben megvédi őket. Megvédi tulajdonuka t, érdekeiket, egészségüket. Ebben a történelmi időben olyan alkotmányt fogadhatunk el, amely megfelel ezeknek az igényeknek. Erős országra, erős államra van tehát szükségünk, és e kívánalom keretrendszerét megteremti Magyarország új alaptörvénye, új alapt örvényének tervezete. Olyan alaptörvényt fogadhat el a Ház, amely korszerű, XXI. századi jogszabály, de erőt merít a múltból, ezeréves államiságunkból. Visszanyúl a Szent Istváni alapokig, mégis választ ad a jelen és a jövő kérdéseire. Annak ellenére, hog y visszanyúl az alapokhoz, miért is lehet azt mondani, hogy ez a jövő alaptörvénye? Azért, mert olyan kérdésekre ad választ, olyan területeken fogalmaz meg normákat, amelyeket a modern világunk problémaként él meg, s amely problémákra társadalmunknak válas zt kell adnia. Így alaptörvénytervezetünk foglalkozik környezetünkkel, a magyar föld, az ivóvízkészlet, nemzeti erőforrásaink védelmével, az európai egység eszméjével. Ezen túl hangsúlyozottan foglalkozik a nemzet egészével, felelősséget vállalva a határa inkon kívül élő nemzettársainkért. Más tekintetben is új minőséget teremt. Leszögezi, hogy az Országgyűlés csak olyan költségvetési törvényt fogadhat el, amely nem növeli tovább Magyarország államadósságát. Tehát, ha úgy tetszik, szigorúan meghatározza a g azdaságipénzügyi stabilitás megteremtésének kereteit. Az nem fordulhat elő többé, hogy egy kormány 8 év alatt 2,5szeresére, 8000 milliárd forintról 20 000 milliárd forintra növelje az államadósságot. E passzus korlátot szab a felelőtlen gazdálkodásnak, a pazarlásnak, hogy másféle meghatározást ne említsek a szocialisták tevékenységéről. Ki kell mondanunk tehát: nem akarunk több Sukorót, gyanús ügyleteket, és nem akarunk többé olyan végrehajtó hatalmat sem, amely Magyarország érdekeit semmibe véve eladósít ja, kiárusítja a hazát. Még további pár szót említek arról, hogy ez a tervezet tényleg a jövőbe mutat, a jövő alaptörvénytervezete. A környezetvédelem, a magyar föld védelme, a vízkészletünk megtartása és nemzeti kincsként való kezelése fontos elve a törv énynek, és mindenképpen a jövő biztosítéka. Ezt elvitatni nem lehet. Egy másik, a jövőbe mutató része az alaptörvénynek a gyermekek után járó szavazati jog kérdése. Lehet kritizálni az ötletet, lehet vitatkozni az érte kardoskodókkal, egyet nem lehet megte nni: ironizálni, lekicsinyelni a kérdést. Azért nem lehet ezt megtenni, mert a felvetés a jövő egyik jelentős kérdése lesz. Az: lehete a fiatalkorúak érdekeit egy választás alkalmával
