Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VARGA GÉZA (Jobbik):
1921 Európai Unió alapjogi chartájára támaszkodik, egészében közvetíti azt a tényt, hogy Magyarország része annak a nemzetközi európai értékközösségnek, amely elsődlegesnek tekinti az emberi életet és méltóságot. Az állam működés ét leíró részt is átszövik azon rendelkezések, amelyek a nemzetközi és európai kapcsolatainkhoz szükséges intézményi struktúrát hozzák létre, és gondoskodnak annak működéséről. Az állam intézményei közül elsőként az Országgyűlésre, a legfőbb népké pviseleti szervre vonatkozó szabályokat fekteti le a javaslat. A külkapcsolatok szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a tervezet értelmében továbbra is meghatározó szerepe van a hatáskörébe tartozó tárgyú, tehát a legfontosabb nemzetközi sze rződések kötelező hatályának elismerésében az Országgyűlésnek. Bár sokan csak szimbolikusnak tekintik a köztársasági elnök szerepét az állam működésében, de a külpolitikában, külkapcsolatokban továbbra is képviseli Magyarországot mint az ország legfőbb köz jogi méltósága, hiszen személye nemcsak a nemzet egységét fejezi ki, de külső viszonyainkban ő maga jelenti az országot partnereink felé. A külkapcsolatok igen sajátos területe az Európai Unió, amely egyszerre tartozik a kül, de legalább ennyire a belpoli tikánkhoz. Európában, az Unióban otthon vagyunk, saját magunk határozunk saját és egyben közös sorsunkról. Annak érdekében, hogy az Európai Unió működési struktúráiból fakadó sajátosságok mellett is megmaradjon a törvényhozó és végrehajtó hatalom közötti n emzeti szintű egyensúly uniós szinten is, a javaslat rendelkezik a kormány és az Országgyűlés együttműködéséről európai uniós ügyekben. Ugyanis az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben a tagállami kormányok képviselői számos olyan kér désben foglalnak állást, amely tagállami szinten törvényhozási hatáskörbe tartozik. Ezen ellentmondás feloldására, feloldása érdekében kerül sor arra, hogy az Országgyűlés az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárá sában napirenden szereplő tervezetekkel kapcsolatos kormányálláspontról tájékoztatást kérhet, illetve a kormány által figyelembe veendő állásfoglalást fogadhat el. Természetesen a részletes szabályokat továbbra is törvényi és nem alkotmányi, alaptörvényi s zinten kell rendezni. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! 1823. január 21én Szatmárcsekén írta meg Kölcsey Ferenc a Himnuszt. Szatmárcseke a fehérgyarmati térségben található, és ebben a térségben volt a szatmári térség országgyűlési követe 1832 és ’ 35 között Kölcsey Ferenc. Mi, szatmáriak rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy az új alaptörvény a Himnusz első sorával kezdődik: “Isten, áldd meg a magyart!” Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A következő felszólaló Varga Géza, a Jobbik képviselője. Öné a szó. (15.20) VARGA GÉZA (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Számos gondosan megírt és szépen felolvasott zsigerbeszédet hallottun k a kormánypárt soraiból, amely valamennyi, kivétel nélkül méltatja az előttünk fekvő alaptörvényjavaslatot. De vajon valóban ilyen kifogástalan és ilyen tökéletese ez az alaptörvény? Nos, nekem volna néhány felvetésem, és aggodalmamnak szeretnék hangot adni, különösen az előttünk fekvő alaptörvény jövőképének vonatkozásában. Ezt a gondolatsort három pontra bontanám. Az egyik: megvizsgálnám a fenntarthatóság szempontjából, másrészt a természeti kincseink védelme szempontjából, harmadrészt pedig az államad ósság szempontjából. Most nézzük a fenntarthatóságot! Mindannyian ismerjük azt az idézetet, azt a közkeletű szlogent, hogy a földet, a teremtett világunkat nem az őseinktől kaptuk örökségül, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön. Nézzük, hogy ebből a szempon tból hogyan állja ki a kritikai próbát ez az alaptörvény!
