Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
1864 minősége, mennyisége, tulajdonjoga, állapota hogyan is néz ki. Az eddig érintett témákon túl eredője sok egyéb kérdésnek is. Úgymint élelmezés- és élelmiszerbiztonság, környezet, ivóvíz biztonsága, sőt megnőtt a szerepe a tájfennt artásban és az energiaellátás biztonságában is. De egyben szociális kérdés is a földkérdés. Talán nem kell hogy több példával alátámasszam, miért gondoljuk úgy, hogy természeti erőforrásaink az Európában elfogadott mértéknél is jobban védendőek. Egy minden aggodalmat eloszlató nemzeti szabályozás az EUcsatlakozás óta sem készült el. Jelenleg egy kevés védelmet a spekulációs tőke ellen csak az ideiglenes megállapodás ad, ami szerint nem magyar állampolgár természetes, illetve a jogi személyek mezőgazdasági földterületet még nem vásárolhatnak hazánkban, illetve a Nemzeti Földalapról szóló törvény, amelynek életbe lépése óta is folyamatosak a visszaélések. Erre már többször rávilágítottunk. (10.50) A földvásárlási moratórium most további három évre való meghos szabbításával időt nyertünk, hogy egyéb eszközökkel is meg tudjuk védeni természeti kincseinket. Meg kell erősíteni a vidéket, aktív földpiaci szereplővé kell tenni az államot, amely megfelelő szabályozással elérheti, hogy a gyakorlatban elidegeníthetetlen né váljanak kincseink, hiszen ellenkező esetben csak annyit értünk el, hogy nem idén május 1jétől, hanem három év múlva leszünk rabszolgák a saját hazánkban, indiánok Európa közepén, egy Magyarországnak nevezett rezervátumban. Tisztelt Képviselőtársaim! E gy ilyen adottságokkal rendelkező országtól jogosan várhatjuk el, hogy az alaptörvénye rögzítsen garanciákat a természeti erőforrások megvédésére. Az alaptörvényt jó esetben nem ciklusonként alkotjuk, így az is elképzelhető, hogy akár egy későbbi kormány m ódosítja, változtatja meg olyanra az alaptörvényt, a sarkalatos törvényeket, hogy máris szabad lesz a gazda, és elherdálható a nemzeti vagyon. Ugyanezen logika alapján igenis az alaptörvényben és a termőföldről szóló törvényben alakítsuk ki a megfelelő fel tételeket, hogy a termőföld, azaz a szántó, a szőlő, a gyümölcsös, a kert, a rét, a legelő, a gyep, a nádas, az erdő és a halastavak valóban megmaradhassanak nemzeti tulajdonban. Hasonló módosító indítványokat egyébként az önök padsoraiban ülő képviselők i s nyújtottak be, még ellenzéki képviselőként, az akkori szocialista kormányokhoz. Azóta nem változtak a körülmények, ugyanúgy az Európai Unió tagjai vagyunk. Akarom mondani: dehogynem változtak, hiszen önök kormányra kerültek, ráadásul kétharmados felhatal mazással. Ma már mégsem olyan fontos az ellenzékben mégoly hangosan követelt, a termőföldet és egyéb természeti erőforrásokat védendő, megnyugtató szabályozások megléte, sőt most még azok a fideszes képviselők sem emelnek mellette szót, akik 2001 előtt kép telennek tartották, hogy Magyarország aláírja a tőke szabad áramlásáról szóló passzust, tőkeként tekintve az anyaföldet. Most itt a lehetőség, hogy helyrehozzanak valamit abból a csorbából. Hazánk egyik kivételes adottsága a termálvízkincs is. Érdemes lenn e egy külön bekezdés, nemcsak a tulajdonlás, de a minőségének védelme érdekében is. Még egy témát meg kell említenem, az élelmiszer kérdését. Az élelmiszer - mint Magyarország számára a jövő egyik, ha nem az egyetlen kitörési pontja - nem szerepel kellő sú llyal az alaptörvényben. A Kereskedelmi Világszervezet ránk erőltetett és szektai buzgósággal hangoztatott szabadkereskedelmi követelménye helyett végre előtérbe kellene helyezni az élelmiszer önrendelkezésének elvét. Hazánk váljon Európa, és később talán a világ szemében is a biztonságos, egészséges és genetikailag módosított szervezetektől mentes élelmiszert előállító szigetté, egy olyan hellyé, amelynek a neve hallatán mindenkinek a teljes értékű és kiváló minőségű élelmiszer jut eszébe. Első lépésként a z alaptörvényben rögzítsük ezeket a vállalásokat. Ne legyenek illúzióink. Az élelmiszerfeldolgozó, növényolaj, cukor- és húsfeldolgozó iparunk tönkretevői most is várják az újabb lehetőségeket. A piacszerzés mellett arra törekednek, hogy örökre megszerez zék a ma még javarészt nemzeti kézben lévő erőforrásainkat.