Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
1862 Elnézést kérek államtitkár úrtól. Megcserélhetik a sorrendet, engem az sem zavar, semmi nem tiltja, hogy ne adjam meg a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak, abban az esetben, ha önök egymás közt ezt így beszélték meg, akkor lehet így is. És akkor most Kontrát Károly államtitkár úr következik, kérem szépen cserélni a táblát. Akkor, államtitkár úr, öné a szó. (10.40) DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! “Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.” - így fogalmaz a Nemzeti hitvallás leendő alaptörvényünkben. A nemzet együttműködése a rend fenntartásába n különösen fontos. Azért fontos, mert bár az állam feladata a rend és közbiztonság fenntartása, de ezért a magyar embereknek, a magyar nemzetnek együtt kell működnie, össze kell fognia egymással. A magyar állam hosszú ideig volt arra kényszerítve, hogy kü lföldi érdekek kiszolgálója legyen. Előbb 1944. március 19étől, majd 1945 áprilisától vergődtünk idegen hatalmak igájában. Az utóbbi végül egy alkotmányt is ránk erőszakolt, ez volt az 1949. évi XX. törvény. Ez az alkotmány nem a magyar nemzet, hanem egy idegen hatalom érdekeit szolgálta. Ez tette lehetővé, hogy a magyar rendvédelem a magyar emberek ellen forduljon, a padlását lesöpörje, a nemzeti érzelmű vezetőit lecsukassa és elhurcolja. Végül mindennek betetőzéseként ’56ban a kommunisták belelövettek a tömegbe akkor, amikor a haza érdekében a nép utolsó elkeseredésében forradalmat robbantott ki. A forradalmat ugyan leverték a szovjet csapatok, de a szellemet már nem lehetett a palackban tartani. Már mindenki számára világos volt, hogy idegen érdekek áll nak a vérbírók és a diktatúra rendőrsége mögött. Az a jogrend nem lehetett igazságos, amelynek nevében ártatlanokat végeztek ki, például Mansfeld Pétert. A rendvédelem alapja a jogrend, a jogrend alapköve az alkotmány, az alkotmány tollbamondója pedig a sz ovjet megszállás volt. 1989ben a helyzet megváltozott. Az akkori alkotmány jogállami alapelveket követett, előírta a szabad választásokat, de mégis paktumokra épült. Árulkodó, hogy a keleteurópai térségben Lettországon kívül egyedül nekünk nem sikerült ú j alkotmányt elfogadni. Az alkotmány átmeneti jellegét maga is hangsúlyozta a preambulumában, ezért ez az alkotmány sem lehetett olyan alapköve a jogrendnek, ami a nemzet igazi együttműködését szolgálta. Ez az átmenetiség, ez a paktumpolitika, amely az alk otmány mögött állt, azt okozta, hogy időnként a rendőrség is irányt téveszthetett. Ez engedte meg az elmúlt 8 év alatt, hogy időként a rendőrséget és a titkosszolgálatot politikai célokra használják. Ennek az igazodási pontnak a hiánya tette lehetővé a 200 6. őszi brutális rendőri fellépést is. A szocialista kormányok ugyanis nagyon jól ki tudták használni ezt a rést. Erre nem kerülhetett volna sor, ha a jogrend alapja egy stabil, biztos, nemzeti alapokon nyugvó alaptörvény - de a régi nem az volt. Ez ellen lép föl meggyőzően az új alaptörvényjavaslat 45. cikkének (5) bekezdése: “A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.” Látszólag ez csak megismétlése a korábbi alkotmányos szabályoknak, ne felejtsük el azonban, hogy a Nemzeti hitvallás végre értékekkel tölti fel a szürke szabályt. Annak a kifejezése, hogy a jó élet, az igazság és a szabadság is a renden keresztül valósulhat meg, benne van a Nemzeti hitva llásban. Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalt alaptörvényjavaslat ezért valóban új és nemzeti alapjait teremti meg egy olyan jogrendnek, amely a rendvédelmet is áthatja. Az új alaptörvény tehát olyan igazodási pontként szolgál majd mindenki, így a rendv édelem számára is, ami a nemzeti együttműködésen keresztül megteremti a magyar emberek számára a felemelkedés lehetőségét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
