Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
187 problémán, az éhezés problémáján segíteni. De valóban generális megoldás kell, ezek csak pótcselekvések. Én is azt gondolom, hogy az egyik legfontosa bb út - és ezt a kormányprogram is tartalmazza - az élelmiszerlánc lerövidítése. Ezért mondjuk azt, és a kormányprogramban meghirdettük, hogy a legfontosabb piac számunkra a helyi és a hazai piac. Tarthatatlan az az állapot, ami egyébként a világban általá nosan kialakult, és aminek katasztrofális élelmiszerbiztonsági és minden egyéb hatását, a helyi gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatását is látjuk, amit példaként szoktam egy elemzésből fölhozni, hogy egy átlagos sárgarépa, amit két kilométerre meg lehetn e termelni onnan, ahol elfogyasztják, ma, ha bekerül a világkereskedelmi őrületbe, 1847 kilométert utazik a földtől az asztalig. Nos, ezen a folyamaton kell változtatni, meg kell fordítsuk az irányát az élelmiszerellátásnak, belülről kifelé kell az élelmi szerellátásunkat megszervezni, vagyis először magunknak és a közeli városnak, a térségünknek termeljük meg a szükséges élelmiszert, azt követően az ország számára termeljük meg, mert nemzetbiztonsági kérdés a biztonságos élelmiszerellátás, és azt követőe n az export következik, ami szintén nagyon fontos számunkra, mert fontos bevételi forrásunk, és a Kárpátmedence kiváló lehetőségeket kínál egyébként az élelmiszertermelésre. Mik azok a lépések, amik eddig is segítették már ennek a koncepciónak a kibontás át? A kistermelői rendeletet hoznám ide, ami lehetővé teszi egyszerűen, hogy helyben értékesíthesse a gazda a saját termékét. A piac másik oldala elkezdett épülni azzal, hogy a közbeszerzési törvényt módosítottuk, vagyis a közétkeztetésben meg lehet venni a helyi gazda termékét. Készül a magyar termék rendelet - hamarosan vitára bocsátjuk , amely nagyon fontos lesz, hiszen végre definiáljuk azt, hogy mi is az a magyar termék. Ma magyar terméknek minősül Magyarországon az, ha egyetlen művelet Magyarországon történt, vagyis átcsomagolják. Azt hiszem, ez külön is megérne egy misét, és ezen a területen nagyon sok teendőnk mutatkozik. A fagyasztott hús rendelettel most fordulunk az Európai Közösséghez, hogy ne lehessen akármilyen hosszú ideig fagyasztott húst Ma gyarországon földolgozni az élelmiszeriparban. A helyi feldolgozás, a helyi piacok fejlesztési rendszere: az Új Széchenyitervbe támogatási rendszert építünk be; a százegynéhány programból reményeink szerint 1015 éppen helyi, kis és közepes léptékű élelmi szerfeldolgozó létesítését, egy hálózati gazdaság kialakítását és a helyi piac fejlesztését fogja szolgálni. Azt gondolom, ezek is tán jelzik, hogy elkötelezettek vagyunk abban az irányban, hogy a helyi gazdaságot és a helyi társadalmat fejlesszük, és ezz el legyünk úrrá azokon az élelmiszerárbeli problémákon is, amiket képviselő úr is volt szíves jelezni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most napirend előtti felszólalásra következik Font Sándor frakcióv ezetőhelyettes úr, a Fideszből, “Kis disznók nagy disznóságai” címmel. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Január elején hallottuk a hírt, hogy Németország jelentős terü letén dioxinnal szennyezett élelmiszeripari termékeket fedeztek föl élőhúsban, végtermékben. Több mint négyezer állattartó telepet érintett Németország területén az az intézkedéssorozat, amellyel próbálták a káoszt lokalizálni, de kiderült, hogy először a z alsószászországi, majd az északrajnavesztfáliai tartományok mellett délebbre is már a brandenburgi, majd a bajorországi területekre is jutott sajnos a szennyezett takarmányból, hiszen tudjuk, hogy egy takarmányalapanyag okozta ezt a nagyon nagy probl émát, a biomasszaerőműveknél felhasznált, és onnan származtatott ipari zsírsavak felhasználásával készített takarmány szétterítése okozta ezt a rendkívül káros problémát.
