Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1858 Az új alaptörvény alapvető célkitűzése az állam megfelelő, ésszerű és hatékony működési lehetőségének a megteremtése. A javaslat egy új társadalmi szerződést hoz létre az állam és az állampolgárok között, a közjó szolgá lata ugyanis egyszerre jelenti a közösség, a nemzet együttműködését és az egyéni érdekek háttérbe szorítását, amelynek eredménye a jó állam kialakítása, hiszen ahogy azt Navracsics Tibor miniszter úr keddi felszólalásában említette, az alkotmány nemcsak eg y közösség alapdokumentuma, hanem egy olyan normahálózat, egy olyan normaösszesség, amely jogközösséget teremt, és mint jogközösséget teremtő erő közösséget teremt. A jó állam azt jelenti, hogy egy kiszámítható és stabil állam jön létre. Magyary Zoltán, a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője 1939 júniusában megjelent tanulmányában a magyar alkotmányt fához hasonlította. Ahogy írta: “A magyar alkotmány ezeréves fájának korát gyűrűk jelzik, de itt a gyűrűk nem éveket, hanem évszázadokat jelenten ek. A XIX. századi gyűrűt kinőttük, azon túl vagyunk.” (10.20) Magyary Zoltán gondolatai óta hosszú idő telt el, az államszervezet, az állam működése tekintetében úgy tűnik, újabb gyűrűt nőttünk ki, a XX. század gyűrűjét. Egy aktív, erős és intelligens áll am létrehozása szükséges a tehetetlen, túlterjeszkedő, korrupt állam helyett, amely joggal váltja ki az állampolgárok bizalmatlanságát. Éppen ezért bír kiemelt jelentőséggel, hogy a tervezet alapelvi szinten rögzíti a korszerű államszervezés garanciáit. Ez ek között kiemelendő, hogy az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményeinek alkalmazására . További vívmánya a tervezetnek, hogy az Európai Unió alapjogi chartájával összhangban egyértelműen kimondja, hogy a tisztességes eljáráshoz való jognak a közigazgatási hatósági eljárásokban is érvényesülnie kell. A tisztességes eljáráshoz való jog követk ezetes érvényesülése a kiszámítható jogállami működés és a jó állam megteremtésének alapfeltétele, mindez együttesen biztosítja, hogy az emberek bármilyen eljárásban azonos feltételek mellett, az állami szervek képviselőivel és az ellenérdekű felekkel is e gyenrangú félként, egyenlő méltóságú személyként vehessenek részt. Az alaptörvénytervezet ugyanakkor a korszerű közigazgatás működésének filozófiája mellett biztosítja a demokratikus hatalomgyakorlás évszázadok során kialakított, elengedhetetlen feltétele it is. Így az állam berendezkedésére vonatkozó alapvető szabályok garantálják az államhatalmi ágak elválasztását, azaz az egyes állami funkciókat gyakorlók körét, jogkörét és felhatalmazását elkülöníti egymástól, és rendezi eltérő kiválasztásukat, megbízat ásukat és legitimációs forrásukat is. A javaslat az államszervezet szabályai között garanciális jelleggel határozza meg a közhatalom helyi gyakorlásához, a helyi közügyek viteléhez szükséges alapvető jogokat is, teret adva ezzel egy erős legitimációval ren delkező helyi önkormányzati rendszer kialakításának. Kiemelt garanciális eleme az önkormányzatok szabályozói, szervezetalakítási, pénzügyi autonómiája. A korszerű és hatékony önkormányzati rendszer működése érdekében a javaslat néhány olyan kérdésben egyér telműen állást foglal, amelyeket a demokratikus átalakítás óta folyamatos szakmai vita övez. Így az alaptörvény a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveként nevesített fővárosi, megyei kormányhivatalok részére egy, a korábbi ellenőrzés nél erősebb törvényességi felügyeleti jogkört biztosít. Ezzel lehetővé teszi, hogy ne kerülhessenek végrehajtásra törvénysértő önkormányzati rendeletek vagy határozatok, a kormányhivatalok intézkedési jogosítványokat kapjanak. Természetesen az további vizs gálat tárgyát képezheti az alkotmányozás folyamatában, hogy a beterjesztett javaslatban foglalt részletes szabályok, így a rendeletek és határozatok felterjesztése, a döntés közzétételétől számított 15 napos jogvesztő intézkedési határidő rendezése elegend ő lehet sarkalatos törvény szintjén is.
