Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP):
1856 jelenségek kapcsán, akkor ezeket a kérdéseket nem tudták kezelni. Ezért üdvözlendő, hogy a tervezet átveszi az európai emberi jogi chartának azt a rendelkezését, amely a törvény által való korlátozhatóság feltételrendszerét rögzíti. Ez azonosan van megfogalmazva, mint az emberi jogi chartában. Tehát a szabadságjogok megfelelő cél érdekében - közrend, közbiztonság s a többi - a tö rvény által korlátozhatók, mégpedig a szükséges és arányos mértékben. Ezáltal a jogalkotás kezébe egy olyan eszközrendszert ad az alkotmány, amely alkalmassá teszi arra, hogy a nemkívánatos társadalmi jelenségeket törvényes kereteken, alkotmányos kereteken belül és az európai normáknak megfelelően szabályozni képes legyen. Ugyanakkor megfontolásra javaslom, hogy ebben az esetben - miután ez a törvényalkotásra ró ilyen megoldást - el kell gondolkozni azon, hogy a jóhiszemű jogalkotás elvét az alkotmányban rö gzítsük, mert akkor az alapjogok gyakorlása során másokra való tekintettel és az alapjogi rendelkezéssel összhangban való jóhiszemű jogalkotás biztosítja azt a rendszert, ahol a meglévő törvényi kereteken belül senki nem élhet vissza az alapjogokkal. Miutá n a tervezet az egyik részt szabályozza, megfontolásra javaslom a másik rész kiegészítését is, mert meggyőződésem, hogy hatékonyabb jogvédelmi rendszert sikerül Magyarországon felépíteni, ha nemcsak a törvényalkotás által biztosítjuk az alapjogok érvényesü lését, hanem biztosítjuk a meglévő joggyakorlatban is. Tisztelt Ház! Talán véletlen, talán nem véletlen, mégis azt gondolom, hogy ebben a körben két dologról beszélni kell, mégpedig azért, mert a család évében vagyunk, és azért, mert ma gyümölcsoltó Boldog asszony napja van. (10.10) A család évében, azt gondolom, hogy ami újszerű, de nemcsak újszerű, hanem előremutató, a házasság intézményének megfogalmazása, mégpedig a családdal való összekötése. Bármifajta támadás ér minket ebben a tekintetben, csak félreé rtésből vagy rosszindulatból táplálkozhat. Ez a megfogalmazás - mondjuk ki - azonos az Alkotmánybírság határozatával, majdnem az alkotmánybírósági határozat szó szerinti átvétele. És akkor, hogy ne legyen rosszindulat és ne legyen félreértés, ne féljünk a vitáktól, különösképpen ne ebben a Házban, mondjuk ki: amikor az alkotmány szabályozza a házasság és család intézményét, akkor, azt gondolom, hogy nem a szexuális irányultságot szabályozza, az nem alkotmányos érték, hanem a kölcsönös szeretet intézményét s zabályozza a család érdekében, azzal konjunktívan egybekötve, a családot mint értéket szabályozza, és a természetjogi felfogás szerint és a természet rendje szerint ez férfihoz és nőhöz kötődik. Tehát nem szexuális irányultságot szabályoz, hanem egy intézm ényrendszert, nemcsak a hagyomány által, hanem a természet rendje által is visszaállítja az eredeti rendet, senkit nem fosztva meg semmilyen jogától, hanem a család intézményének megszilárdítását tűzi ki célul. Az elmúlt héten több külföldi partnerrel sike rült tárgyalni, és mindenhol elismeréssel szóltak erről, hogy valóban ez az az alapjogi érték, amely megment minket attól a dekadenciától, amit Európában sok esetben tapasztalhatunk. A házasság intézményét helyes értelmezése szerint a XV. cikkel, a gyermek ek jogaival kell együtt értelmezni. És talán itt és most idézhetem a Magnificat egyik legszebb mondatát: irgalma nemzedékről nemzedékre megmarad. Ez nem másról szól, mint egy történelmi távlaton is túlmutató, a nemzedékek szövetségéről, mert egy ország, eg y állam, egy nemzet csak így maradhat fenn. Tisztelt Ház! A másik kérdésről, az emberi méltóság kérdéséről is engedjék meg, hogy szóljak a H. cikk kapcsán. Megint rengeteg vitát váltott ki ez a kérdés, és itt és most el kell mondanom, ez is egy alkotmánybí rósági határozaton, az 1991es alkotmánybírósági határozaton alapul. Tehát bárki, aki ezt a megfogalmazást támadja, csak a rosszindulat vagy csak a szándékos félreértés miatt mondhat olyanokat, hogy bármit ebben a rendszerben meg akarunk változtatni. Nem, az embereket jobbá tenni nem úgy lehet, hanem úgy lehet jobbá tenni az embereket, ha a rossz elkerülését, a szabad akaratot megtartva az állami működteti azt az intézményrendszert, ami a magzatok védelmét jelenti.
