Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik):
1849 A charta szerint a helyi önkormányzat pénzügyi forr ásainak az alkotmányban és a jogszabályokban meghatározott feladataikkal arányban kell állnia. Az alaptörvény tervezete azt tartalmazza, hogy a helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve m ás vagyoni támogatásra jogosult. A charta értelmében a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásainak legalább egy részét olyan helyi adók és díjbevételek teszik ki, amelyek mértékének meghatározására jogszabályi keretek között e szerveknek van hatáskörük. Az a laptörvény szerint a helyi önkormányzat dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről. A charta kifejezi a helyi önkormányzatok jogát más önkormányzatokkal való együttműködésre, társulásra, érdekvédelmi szövetségben való részvételre. Az alaptörvény biztosítja , hogy a helyi önkormányzat szabadon társulhat más önkormányzattal, érdekképviseleti szövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezeteknek. A charta számos olyan egyéb követelményt is tartalmaz, amelyet Magyarországon nem az alkotmány, hanem más törvények, így az önkormányzati, a köztisztviselői, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, továbbá a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvények garantálnak. Ilyen követelmények például a területi integritás, a magasan képzett köztisztviselők alkalmazása, a költségtérítéssel kapcsolatos kérdések tisztázása, vagy éppenséggel az összeférhetetlenségi szabályok megalkotása. Tisztelt Országgyűlés! Hallatlanul fontosnak tartom, hogy az új alaptörvény kellő jelentőséget tulajdonít annak, hogy a helyi önkormányzatok a lakosság érdekében a közügyek jelentős részét saját hatáskörben inté zhessék; erősíti azt az alapelvet, hogy a közfeladatokat lehetőleg az állampolgárokhoz legközelebb álló igazgatási szerveknek kell megvalósítaniuk. Ezt az egri önkormányzatban az elmúlt húsz évben végzett munkám valamennyi tapasztalata mondatja velem. Magy arország új alaptörvényének a helyi közhatalommal, a helyi önkormányzatok szabályozásával kapcsolatosan gondolataimat egy Tamási Áronidézettel szeretném zárni: “A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelesség e.” Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A KDNP képviselőcsoportját követően ismét Jobbik: Hegedűs Tamás képviselő úr. HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Az elmúlt hónapokban a Nemzeti Bank fü ggetlensége politikai viták kereszttüzébe került. A monetáris tanács tagjai megválasztásának módja, pontosabban annak megváltozása során a baloldali ellenzék, amelynek pártjai most nincsenek jelen, kihúzván magukat a törvényhozói felelősség alól, a jegyban ki függetlenség végének rémével riogatott, amit a kormánypártok és maga a kormány is erőteljesen cáfolt. Itt és most, az alaptörvény vitájában nem is ezzel a konkrét kérdéssel kívánok foglalkozni, hanem általában azzal, hogy mire jó a jegybanki függetlensé g, kitől független és kitől kellene függetlennek lennie. A Jobbik Magyarországért Mozgalom értelmetlennek tartja a jegybanki függetlenség végével való riogatást, mégpedig azért, mert magát a jegybanki függetlenséget tartjuk értelmetlennek, sőt károsnak. Fü ggetlenségen ugyanis azt értik politikusok, elemzők és újságírók egyaránt, hogy a központi bank legyen független a mindenkori végrehajtó hatalomtól, mondván: ha a kormányzati gazdaságpolitika elszalad, akkor a jegybank legyen ott és korrigálja a tévesnek v élt pályát a maga eszközeivel. Vagyis ez a megközelítés a jegybankot a fékek és ellensúlyok rendszerének részeként tekinti. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez agyrém. A fékek és ellensúlyok indokoltak olyan területeken, amelyek az alapvető szabadságjogokat érin tik, és ott, ahol ezek nélkül totális hatalomgyakorlás veszélye fenyegetne. De mi értelme van ennek a gazdaságpolitika irányításában? Hová jut el az a
