Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - ÉKES ILONA (Fidesz):
1822 Alaptörvénye, é s már ebben az egy sorban minden benne van, amire szükségünk lehet most, valamint a közeli és a távolabbi jövőben is. Jelenkori társadalmunk súlyos problémákkal küzd, kapásból fel lehetne sorolni tízfélét, én mégis a gyermekvállalással kapcsolatos alkotmán yrészeket hangsúlyoznám ki. Elöregedő és fogyó nemzetünk számára tökéletes megoldást találni nagyon nehéz, de az alaptörvényben megfogalmazottak végre egyértelműen tisztázzák, hogy mi a jövő útja számunkra. “Magyarország védi a házasság intézményét mint fé rfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.” “Magyarország támogatja a gyermekvállalást.” “Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az em beri méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” A magyar nyelv különösen gazdag és sokszínű módon fejezi ki a családdal kapcsolatos történéseket, eseményeket. A gyermeket váró édesanya áldott á llapotban van, a születés gyermekáldást jelent, az összetartó, szeretetben élő családokat Isten áldása kíséri, és még hosszan sorolhatnám. Család nélkül nincs egyetlen ország sem, hiszen a családot és a társadalmat szoros kötelékek fűzik össze, kiegészítik egymást, így vállalnak fontos szerepet az egyes ember és az egész nemzet védelme érdekében. A történelem folyamán több kultúra tapasztalatai mutatták meg a társadalomnak, hogy a család intézménye szükséges, és azt védeni kell, ezen belül a már megszületet t és a születendő gyermekek életét is. Tudjuk, hogy kevés gyermek születik hazánkban, azt is tudjuk, hogy egyre kevesebb házasság köttetik. Tanulmányok és kutatások bizonyítják, hogy az önként vállalt teljes elköteleződés, azaz a házasságkötés megadja a fe leknek azt a biztonságot, amire többgyermekes családot lehet alapozni. Riasztó belegondolni, hogy a statisztikák szerint az élve születések számához képest a művi abortuszok száma azoknak közel fele, és nagy részüket házasságon kívül élők szenvedik el. Ha sarkosan akarnék fogalmazni, azt is mondhatnám, hogy két élve született gyermekre egy terhességmegszakítás jut. Társadalmi szintű, átfogó szemléletváltás szükséges ahhoz, hogy a gyermek mindenhol áldás lehessen. Ennek alapvető feltétele, hogy az alkotmányb an is egyértelműen és hangsúlyosan kimondassék a házasság és a család társadalmi fontossága, a magzat védelme. Az alaptörvény javaslatában mindez benne foglaltatik. Kérem, támogassák Magyarország jövőjét! (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Ékes Ilona képviselő asszony, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő asszony. (15.20) ÉKES ILONA (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képvis előtársak! Megtisztelő, felemelő érzés részt venni országunk alaptörvényének a kidolgozásában, megalkotásában, támogatni olyan, az alaptörvényben megfogalmazott alapértékeket, mint “az emberi méltóság sérthetetlen”, “minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz”, “a magzat életét a fogantatásától védelem illeti meg”. Minthogy a nők és a férfiak egyenjogúak, Magyarország a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. Ehhez szeretnék néh ány gondolatot fűzni. Az utóbbi ötvenhatvan évben sajnos eljutottunk odáig, hogy sikerült szembeállítani a nőt a férfival, a férfit a nővel, értelmetlen harcokba hajszolva, ahonnan csak vesztesként lehet kikerülni. 1931ben a nőkférfiak társadalmi esélye gyenlőségét így fogalmazták meg: “A régi magyaroknak nem volt szükségük nőmozgalmi eszmékre. Megteremtődött ott az asszony méltó helyzete a józan gondolkodásban és a valós élet helyes szemléletében.” A magyar asszony már a történelem kezdetén
