Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BAKA ANDRÁS, a Legfelsőbb Bíróság elnöke:
1806 Az új alaptörvény tervez ete kihagyja a bírósági szintek felsorolását az alkotmányból. A vonatkozó sarkalatos törvény nélkül nem tudom, mi ennek az indoka. Hírek, híresztelések terjednek arról, hogy a táblák megszűnnek, megszüntetésük, illetve a táblák számának csökkentése indokol ja ezt a lépést. Őszintén szeretném hinni, hogy ez nem így van. Az ítélőtáblai szint már bevett eleme a magyar igazságszolgáltatás rendszerének, történetileg is. Ennek a szintnek a fenntartása nem kerül túl sokba. Ez a szint Magyarországon az egyik legnapr akészebb, legszínvonalasabb ítélkezést végzi a legsúlyosabb ügyekben eljárva, fellebbviteli bíróságként. Hiszem és remélem, hogy az ítélőtáblák számának csökkentése vagy az ítélőtáblai szint eltörlése nem szándék, az alaptörvény tervezetéből ez nem olvasha tó ki. Az azonban biztos, hogy az ítélőtáblák munkaterhét arányosítani kell. Az alaptörvénynek leginkább értelmezett és vitatott szakasza, különösen a korábbi alkotmányszöveggel összevetve, az a rendelkezés, amelyet a 25. cikk (5) bekezdése mond ki, neveze tesen, hogy “a bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában”. A korábbi alkotmányszöveg azt tartalmazta, hogy “a bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el a bírósági önkormányzati szervek közreműködésével .” A véleményem az, hogy a bíróságok igazgatásának kérdését talán nem kellene az alaptörvény részévé tenni. Ez ennél sokkal összetettebb kérdés, alapos vizsgálatot igényel. Ezért ennek a bekezdésnek, ennek a szakasznak az elhagyását javaslom. Melyek az ind okaim erre? Először is a bírósági igazgatásban az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot nagyon sokan nagyon kétkedve fogadták. Ez az intézmény 1997es bevezetése óta problémákat vetett fel, az igazgatás rendszere időről időre támadások kereszttüzébe kerül t. Őszintén szólva magam is erős kritikusa voltam ennek a szisztémának abban a formájában, ahogy én annak a működését megismertem. Úgy gondoltam, hogy az Igazságszolgáltatási Tanács vezetése korábban kritikán aluli volt, hogy a tanács túlságosan belterjess é vált, úgy gondoltam, hogy az Igazságszolgáltatási Tanács működésében túl nagy és meghatározó szerepet játszottak a bíróságok elnökei. Ilyen körülmények között az Igazságszolgáltatási Tanács nem gyakorolhatta a bírósági vezetőktől függetlenül sem az ellen őrzési, sem pedig az országos bírósági igazgatási tevékenységet. Nem volt módom arra, hogy a vonatkozó törvényi szabályozás megváltoztatását 2009ben kezdeményezzem, nem láttam erre politikai, jogi lehetőséget. Ugyanakkor a 2009 decemberében megválasztott Igazságszolgáltatási Tanács összeállításánál én magam egy olyan összetételű testületet javasoltam, amelyben a bírói többséget nem a bíróságok elnökei adták. Úgy gondolom, hogy az Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala vezetőjének menesztésével, a megújult Ig azságszolgáltatási Tanáccsal már lehetett komoly munkát végezni. Az elmúlt másfél évben megfeszített munka folyt, elkészült az igazságszolgáltatás stratégiai koncepciója, elkészültek a bírósági szervezetre vonatkozó új szabályzatok. Kidolgoztuk a bíróságok ellenőrzésének, munkájuk vizsgálatának új rendszerét, javaslatot tettünk a bírók munkájának bírói függetlenséget nem érintő folyamatos vizsgálatára. Az egységes informatikai rendszer, az egységes statisztikai rendszer kiépítésére, az egységes gazdálkodás megalkotására tettünk előkészületeket. A bírák fegyelmi felelőssége és alkalmasságának vizsgálatára szolgálati bíróságot javasoltunk, és kidolgoztuk az igazságszolgáltatásban dolgozók egységes és kötelező képzési rendszerét. A választások után az új kormán y tevékenységének megkezdésével ez a program elkezdődött, ennek a programnak a végrehajtása mellé állt oda a kormányzat, ezt a programot támogatta, és úgy vélem, hogy a decemberben meghozott törvények, amelyek a bírósági szervezetet, a bírák jogállását ala pvetően átalakították, meghatározóan ebbe az irányba mutattak. A 2010 decemberében elfogadott törvények közül közel 30 rendelkezés érinti az OIT és az OIT elnökének jogkörét, meghatározóan csökkentve a testületi hatásköröket, a testületre bízva azt, amit a testület el tud látni, és a testület elnökére és a hivatalra bízta azokat az operatív feladatokat, amelyek többségében egyszemélyi döntést kívánnak.
