Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. NAGY ANDOR (KDNP):
1791 Négy ilyen dolog van. Az első: az alkotmánytervezet több helyen is kitér közvetlenül az ember védelmére. Ily en védelem, amit már többen képviselőtársaim is elmondtak, a magzati élet védelme, amit a Szabadság és felelősség fejezet II. cikke nagyon részletesen és egyértelműen kimond. A másik hely, ahol az emberi élet védelmével és magának az embernek a védelmével közvetlenül foglalkozik az alkotmány, az pedig a XVI. cikk, amit mindjárt idézni is szeretnék, ennek a (3) bekezdése úgy hangzik: “Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.” Ez közvetve azt jelenti, hogy minden vállalatnak, minden munkáltatónak kötelessége arról gondoskodni, hogy a munkavállalókat megillesse az egészséges munkakörnyezethez, az egészséges munkafeltételekhez való jog. De a XIX. cikk is kitér az ember közvetlen védelmére, mé gpedig a következő módon: “Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez” - hangzik az (1) bekezdés. Majd a (2) bekezdésben: e jog érvényesülését Magyarország a munkavédelem, az egészségügyi intézmények, az orvosi ellátás, a sportolás és re ndszeres testedzés - és most jön a lényeg, legalábbis környezetvédelmi szempontból a lényeg , valamint az épített és természetes környezet védelmének biztosításával segíti elő. Ezért tehát azt gondolom, hogy egyáltalán nem visszalépés a korábbi alkotmányo s szabályozáshoz képest az, ami a mostani alkotmányunkban benne van. De nézzük a másik területet, ahol szintén találunk érveket arra vonatkozóan, hogy miért nem jelent visszalépést a mostani tervezet, ez pedig az a terület, ahol közvetve védi az alkotmány az embert a mindenféle környezeti ráhatásoktól, mégpedig oly módon, hogy a természeti erőforrásokat helyezi alkotmányos védelem alá. Hogyan is hangzik az alkotmánytervezetnek az O. cikkelye? Ezt is szeretném ide beidézni. Az O. cikk (1) bekezdése azt mondj a: “Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet. (2) A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek szá mára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” Ez egy nagyon erős védelmet jelent, egyáltalán nem jelent semmiféle visszalépést a korábbi alkotmányos szabályozáshoz képest. De még harmadikként felhoznám érvként azt is, hogy a Nemzeti hitvallás (2) bekezdése - ezt is idézném - a következőképpen hangzik: “Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpátmedence ember alkotta és természet adta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi , szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.” Talán szerencsésebbnek tartanám, ha az “utánunk jövők” helyett az “utánunk jövő nemzedékek” kifejezést használnánk, de majd módosító indítvány for májában ezt a megfelelő helyen a jövőben a későbbiekben be is fogom nyújtani. Végül a negyedik érvem, hogy miért nem jelent visszalépést az egészséges környezethez való jog definiálásában ez a tervezet, az a következő. A fenntartható fejlődésre is van utal ás a mi alkotmánytervezetünkben, mégpedig az O. cikket követő, ha jól emlékszem, P. cikkben. A P. cikk (1) bekezdése fogalmaz úgy, hogy “Magyarország a béke és biztonság megteremtése és fenntartása, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében eg yüttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.” Azt gondolom, hogy a fenntartható fejlődés, amivel egyébként vannak fogalmi nehézségek, ezért is tartom jónak, hogy ez a kifejezés pont ilyen összefüggésben kerül szabályozásra az alkotmány tervezetben... Azért vannak fogalmi nehézségek, mert vannak közgazdászok, tudósok, akik mástmást értenek rajta. '93ban fogalmazta meg a Brundtlandjelentés először, hogy mit ért fenntarthatóságon, akkor valójában a természeti erőforrásoknak a következő g enerációk számára való megőrzését tekintették fenntartható fejlődésnek. Aztán 2002ben megjelent egy új fogalom, amely már a környezetvédelem, a természeti erőforrások védelme mellett a gazdasági és a társadalmi szempontokat ugyanúgy fontosnak tartotta. Ha egy mondatban akarnám ennek a fogalomnak a lényegét megfogalmazni, az úgy hangzik: úgy kell biztosítanunk az emberek számára a jólétet, a gazdasági növekedést, hogy közben nem zsákmányoljuk ki a természetet.
