Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
1783 eme két szélsőséges párt távol maradt az alkotmányozás, az alaptörvény vitájától, egyfelől a “lankadatlan magyarellenesség pártja”, másfelől az MSZP, amely már régen nem szocialista párt, hanem a “magyar szégyen párt ja”. Örüljünk, hogy nincsenek itt, és nem rontják itt a levegőt, és nem mételyezik az alkotmányozást, illetőleg az alaptörvény megalkotásának szent ügyét. Az ő dolguk, hogy szembeköpték a saját választóikat, elfordultak azoktól az emberektől, akik még tava ly is kitartottak mellettük. Én úgy gondolom, hogy ez a mostani sajnos csak átmeneti állapot, hiszen az alaptörvény megalkotását követően ők visszatérnek az Országgyűlésbe. Reméljük, hogy a nem túl távoli jövőben ez egy végleges állapottá is válhat. Rátére k ugyanakkor a mondandómnak a tartalmi részére. Előrebocsátom, hogy döntően az önkormányzati résszel fogok foglalkozni, ugyanakkor ki kell térnem az elszámoltatás, illetőleg az ügynöklisták témakörére is néhány gondolat erejéig. Az önkormányzati joganyagga l vagy az alaptörvény önkormányzati részével kapcsolatban számos problémánk van. Egyrészt nem látjuk garantáltnak hosszú távon az önkormányzatok önállóságát, holott a helyi önkormányzás joga olyan alkotmányos alapelv, amelyet sem kivételesen, sem semmilyen közérdekből nem lenne szabad korlátozni. Ezzel szemben az alaptörvény tervezete jelenlegi állapotában ennek a lehetőségét fönntartja. Úgy gondolom, hogy itt kategorikusan kell fogalmazni, nem szabad fellazítani, nem szabad felpuhítani az alaptörvény szigo rát ebben az értelemben, és nem szabad megteremteni annak a legkisebb esélyét sem, hogy bármilyen kivételes indokra vagy okra való hivatkozással a későbbiekben a helyi önkormányzás alapjogát korlátozzák. Erre annál is inkább van nagyon nagy szükség, hiszen különösen az elmúlt nyolc évben a helyi önkormányzást a balliberális kormányzat több tekintetben kiüresítette, kigyengítette, és nem szabad megteremteni, meghagyni annak a lehetőségét, a legcsekélyebb esélyét sem, hogy erre az alaptörvény elfogadását köve tően bármilyen helyi vagy esetleg országos politikai érdekből sor kerülhessen. A másik, következő probléma - de természetesen módosító indítványok formájában kezelni igyekszünk ezeket az ügyeket vagy ezeket a részeket - a helyi képviselőtestületek öt évre történő megválasztása. Álláspontunk szerint sokkal helyesebb lenne, ha ezt egy sarkalatos törvényre bíznánk, és az “öt évre választott” kitételt kihagynánk az alaptörvényből. Rögtön meg is mondom, hogy miért lenne erre szükség. Ugyanis, ha öt évre választ anánk helyi képviselőtestületeket és polgármestereket, akkor azt feltételezve, hogy előrehozott országgyűlési választásra soha nem kerül sor, tehát ezt az ideális állapotot előrebocsátva vagy megelőlegezve, azt látjuk, hogy ebben az esetben a helyi válasz tások mindig az országgyűlési ciklus másmás időpontjára esnének. Ha végiggondoljuk, hogy 2014től számítva ötéves választás esetén hogyan következnének a helyi választások, akkor azt látjuk, hogy először az országgyűlési választásokat követő évre, azt köv etően a ciklus felére, majd azt követően a ciklus harmadik évére esne, és ha jól számolok itt gyorsan, fejben, akkor 2034ben össze is csúszna a kettő. Célszerűbb lenne ezt sarkalatos törvényben rendezni, ott még lenne időnk bővebb időkeretben és esetleg h osszadalmasabban ezeket a fontos kérdéseket megvitatni. További nagyon fontos kérdéskör az önkormányzatok finanszírozásának kérdése. Úgy hiszem, hogy az ülésteremben lévőket nem kell győzködnöm - különösen az itt lévő polgármestereket - a tekintetben, hogy akár az elmúlt húsz év, de különösen az elmúlt nyolc esztendő hogyan véreztette ki a magyar önkormányzatokat. A feladatokat rátukmálták az önkormányzatokra, ugyanakkor pénzt, fegyvert, paripát nem adott hozzá a központi hatalom, sőt a régiók rendszeridege n rendszerének megteremtésével próbáltak a 2006os helyi választási eredmények után a szocialisták még a továbbiakban is trükközni. Éppen ezért nem tartjuk szükségesnek, sőt kifejezetten az önkormányzatok érdekeivel ellentétes, ha feladatarányos, illetve e gyéb, esetleg később félremagyarázható fogalmak kerülnek bele az alaptörvénybe. (12.20)
