Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYENES GÉZA (Jobbik):
1758 gyógyuláshoz és a gyógyításhoz fűződő alapjogot, amelyet az úgynevezett kommunista alkotmány is tartalmazott? Kedves fideszes orvoskollégáim - már akik itt vagytok , ti az egészségügyi bizottságban miért nem tartottátok fon tosnak, hogy az alaptörvénytervezet egészségügyre vonatkozó részeit szakmai szűrőn keresztül megvizsgáljuk? Ki vagy mi tiltotta meg nektek, hogy szakemberként hozzátegyük a tervezethez a magunkét? Erre való ingerenciát elvileg még az embernek civilként is éreznie kellene. No, hát akkor vizsgáljuk meg, mit is jelent ez a nagyon rövid alaptörvényszakasz: jog az egészség megőrzéséhez. Kérem szépen, akinek az egészsége megőrzéséhez joga van, az értelemszerűen egészséges ember. Az egészséget megőrizni leginkább a betegségek megelőzésével lehet, mint köztudott. Az egészségmegőrzés, az egészségvédelem és a betegségek gyógyítása, kedves képviselőtársaim, nem csereszabatos fogalmak. Más dolog a meglévő egészségre vigyázni, és más dolog az elveszett egészséget vissza szerezni. Ennek megfelelően az alaptörvény csak a betegségek prevencióját teszi alapjoggá. Az egészségmegőrzésben magára az egyénre is komoly szerep hárul - kétségtelen , de az egészségmegőrzés terén az államé a legfontosabb szerep, hogy ennek megfelelően az emberek számára egészségoktatást, egészséges munkakörülményeket, egészséges életkörülményeket, egészséges környezetet biztosítson. Ha az állam az egészségmegőrzéssel járó feladatainak eddig is megfelelt volna - mint ahogy nem , akkor nem lenne ilyen l emaradásunk az egészségkultúra területén, nem lenne ilyen rossz a népegészségügyi helyzetünk, nem bírnánk Európa legrosszabb megbetegedési, halálozási statisztikáit. Azért van gondom az alaptörvénnyel, mert arról az emberről, aki az egészségét akár önhibáj ából vagy részben önhibájából, akár önhibáján kívül elveszti, annál az embernél nincs kiszolgáltatottabb, nincs nyomorultabb, segítségre szorultabb, akinek előbb meg kell gyógyulnia, vissza kell szereznie az egészségét ahhoz, hogy ismét élhessen azzal a jo ggal, amit önök biztosítani óhajtanak csak számára, hogy védhesse egészségét. Azokról az emberekről, a betegekről tehát ez az alaptörvény nem igazán szól. Önök ebben az alaptörvényben annak ellenére, hogy a hitvallásban az elesettek, a szegények, azok megs egítésének kötelességéről beszélnek, még papíron sem hagyták meg az emberek gyógyulásához, gyógyításához fűződő alapjogát. Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani, védelmük az állam elsőrendű kötelessége - szól szintén az alaptörvény. Alapvető jog, más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében a feltétlenül szükséges mértékben az elérni kívánt céllal arányosan az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korláto zható - írja ugyancsak az alaptörvény. Vizsgáljuk meg a kérdést e két megállapítás tükrében! Mit is jelenthet a gyógyuláshoz fűződő alapjog elhagyása? Amennyiben a gyógyuláshoz és gyógyításhoz fűződő jog alapjog lenne, azt korlátozni a fentiek szerint csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekben és csak a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával lehetne. Tekintettel az egészségkult úrában való jelentős lemaradásunkra, a jelenlegi népegészségügyi helyzetre, a kirívóan rossz megbetegedési, halálozási viszonyokra, valamint a gyógyító egészségügy áldatlan állapotára, vajon tekinthetjüke politikusaink aktuális szándékát, illetve szándékt alanságát, a mindenkori kormányzatoknak a gyógyítás rendezetlen közállapotaiért terhelő felelősségét olyan alkotmányos értéknek, amiért korlátozni lehetne az állampolgárok gyógyulásához, a gyógyításhoz fűződő alapjogát. Mivel erre a válasz csak az lehet mi ndenki számára, hogy nem, önök magát a kérdést a kérdésfeltétel lehetőségének kiküszöbölésével oldották meg, azzal, hogy nem tették alapjoggá a
