Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VEJKEY IMRE (KDNP):
1756 Ki kell hangsúlyoznunk, hogy ekkor még érthető a NATO, illetve az egyéb intézmények létrehozása, hiszen egy szovjet agressziót kellett valamiképpen kordában tart ani, és ha meg is vizsgálnánk ezeket a térképeket, akkor egy ilyen kifliszerű ábrát láthatnánk, amely próbálja egyébként egy ilyen nagy falként visszaszorítani a terjeszkedést. Ámbár, mint tudjuk, ezeket az Egyesült Államok vezényelte, az Egyesült Államok céljait szolgálta, éppen ezeknek az országoknak hasznos is volt, bár tudjuk, 1956 folyamán Magyarország ebből nem tudott profitálni. Folytatom a gondolatmenetemet. Miért nem tudunk azonosulni most már a NATOval? Miért nem tudjuk azt mondani, hogy elégedet tek vagyunk tagságunkkal, illetve miért mondjuk azt, hogy a 46. cikkely 3. pontja egy Plattcikkelynek is megfeleltethető? Azért gondolom ezt, mert mostanában a NATO már nem védelmi célokat szolgál. Ha valaki olvas geopolitikát, valaki foglalkozik geostrat égiával, az előbbutóbb Olaszországhoz is el fog érni, illetve az egyik legnagyobb geopolitikai gondolkodóhoz, Brzezinskihez is, aki, mint tudjuk, 1977 és 1981 között Carter elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt, tehát amiket én most itt mondok, az nem v alamiféle összeesküvéselmélet, hanem egy valós állam egy valós elméletének valós doktrínáját próbálom itt előadni, amely kevésbé közismert. Ettől fogva tehát, a Szovjetunió széthullása, a vasfüggöny lebomlása után azt figyelhetjük meg, hogy egy nyílt, agr esszív terjeszkedést láthatunk, elég csak kettő háborúra gondolnunk a közelmúltból sajnos, egyébként a hazugságra épülő, erkölcsileg és morálisan teljesen vállalhatatlan iraki invázióra és agresszióra gondolok vagy éppen az afganisztáni misszióra, ami szin tén egyébként egy agresszív terjeszkedés, de beleillik azokba a koncepciókba, azokba a stratégiákba, amelyekről Spykman vagy amelyekről Brzezinski is írt. Ahhoz, hogy önöknek is meg tudjam világítani, felhoztam önöknek az Országgyűlés könyvtárából Brzezins kinek A nagy sakktábla című művét, kivételesen lefordították magyarra, szerintem minden politikusnak kötelező lenne elolvasni, aki itt a Magyar Országgyűlésben helyet foglal. Sajnos, nem hiszem, hogy ez meg fog történni. Folytatom tovább. Úgy gondoljuk, ho gy egy ilyen agresszív, nem magyar, sőt ebből látszik, nem is európai érdeket szolgáló szervezetben nekünk nincs helyünk, és hogy tovább is folytassam a gondolatmenetemet, hogy röviden le is zárjam, mert elfogy az időm, hadd olvassak fel önöknek egy 54. ol dali idézetet: “Aki KeletEurópát uralja, uralja a Szívtájékot. Aki a Szívtájékot uralja, uralja a Világszigetet is. Aki uralja a Világszigetet, uralja a világot is”. Erre épül Brzezinski stratégiája, erre épült az USA stratégiája, de ez minket most hide gen hagy. Tegnap KDNPs politikustársaim, képviselőtársaim azt mondták, hogy merjünk bátrak lenni. Hát akkor itt az ideje, hogy merjünk bátrak lenni, és végre kimondjuk, hogy nem akarunk gyalogok lenni az USA globális játékának sakktábláján. Köszönöm a szó t. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Szólásra következik Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője. Öné a szó, képviselő úr. DR. VEJKEY IMRE (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy Shakespeare Julius Caesar című művéből idézzek: “Az emberek dolgának árja van, mely habdagállyal boldogságra visz. De elmulasztva, teljes életű nyomorban, s zátonyok közt zárva teng. Ily duzzad t tenger visz most minket is. Használni kell, míg áradatja tart, vagy vesztjük a sors kedvezéseit.” A fenti idézet Vörösmarty Mihály fordítása volt. E sorok mély tartalmából merítve, figyelemmel az elmúlt két nap alaptörvényi általános parlamenti vitájára is, most nem az alaptörvénytervezet egyes rendelkezéseit értelmezném, hanem egy új dimenzióként sokkal inkább arról kívánok szólni, hogy mire is törekszik az előttünk fekvő alaptörvénytervezet.
