Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GULYÁS GERGELY (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
1753 szól; Magyarország köztársaság, senki nem akar királyságot, de még az elnevezése is akkor M agyar Királyság volt az országunknak, nem Magyarország. A Szent Istváni alkotmányos rendben van a vármegyerendszer legelőször lefektetve, kifejtve, és hozzáteszem, tekintettel arra - ez azért jelentős mértékben elnevezés kérdése , ha ezt a hagyományt átö rökítjük a mostani alkotmányunkba, arra a kérdésre tudunk válaszolni, hogy hol van az a pont, ahol nemcsak elvileg, úgy általánosan, Szent István óta jogfolytonosan, hanem tételesen, írottan van olyan nyom az alkotmányunkban, amit Szent Istvántól örököltün k közvetlenül. Ne felejtsük el, hogy amikor a “vármegye” szót ízlelgetjük, akkor egyébként áldozatai vagyunk annak az úgynevezett - emlékszünk rá - ”a múltat végképp eltörölni”, “csillagosok, katonák” szemléletnek. Nem véletlen, mert a múltat végképp el ak arták törölni Rákosi elvtársék, de ne hagyjuk, hogy az elmúlt 60 évben a gondolkodásunkban óhatatlanul is nyomot hagyó szemlélet, “a múltat végképp eltörölni”, ilyen ízlésbeli vagy ilyen kicsit szokatlanság miatt fogja le a kezünket ilyen fontos kérdésben. A másik a választójog kérdése, amiről szeretnék szólni, ne felejtsük el, nagyon fontos. A választójog a modern demokráciákban nem egy fixen rögzített valami, hanem folytonosan változik. Svájc a nőknek a választójogot 1971ben adta meg, 1971ben; én magam is megdöbbentem, amikor... Egyébként a finn testvéreink 1904ben adtak a nőknek már választójogot; az Egyesült Államokban csak a második világháború után adtak az afrikai amerikaiaknak választójogot. Tehát a választójog kiszélesítése egy folyamat, és igeni s ismer a nemzetközi jog is teljesen bevett módon, sőt mindenki által elfogadottan pozitív diszkriminációt is a választójogban. Gondoljuk csak meg, Szlovéniában nem lenne magyar nemzetiségű képviselő, ha ott a nemzetiségi szavazókat nem preferálnák pozitív an. Magyarországon se lesz nemzetiségi képviselő, ha egyébként ezt nem valósítjuk meg. Amikor arról gondolkozunk, hogy a jövő felé fordulunk, akkor gondolkozzunk azon is, hogy mégiscsak él velünk közel 2 millió, 50 ezer híján 2 millió olyan magyar állampol gár, akit most kizárunk, mindenfajta módon kizárunk a szavazásból, pedig ők a jövő, mert az az 1 millió 950 ezer gyerek majd szavazó lesz valamikor. Különböző technikák vannak arra, hogyan kezelik ezt a kérdést: Ausztriában 16 éves korra szállították le a szavazási küszöböt, nekünk van egy olyan megfontolandó javaslatunk, hogy esetleg preferáljuk az anyákat, akiktől egyébként mégiscsak a nemzet megmaradása függ, nem tőlünk, férfiaktól várja el senki, hogy szüljünk gyerekeket. Kezeljük pozitívan a saját édes anyáinkat addig, amíg kiskorú gyerekeket nevelnek, ezt egyáltalán nem tartom ördögtől valónak. Hozzáteszem, ez az alaptörvény csak a lehetőséget nyitja ki, mert egyébként egy sarkalatos törvényben kell ezt a kérdést szabályozni. Tisztelt Elnök Úr! Kedves K épviselőtársak! Ha kellő nyitottsággal nézzük ezt az alkotmányt, akkor azt gondolom, hogy nagyonnagyon sok megfogalmazásában esetleg újszerű, de mindenképpen alkalmas az elfogadásra. Azt szeretném mondani végezetül, hogy Magyarország egy nagyon szép orszá g, a magyar nemzet egy fantasztikus nemzet, na de olyan pillanat sosem jön el az életben, amikor akár csak 8 millióan is a magyarok közül egyet fognak érteni valamiben. Tehát amikor a nemzeti együttműködésről beszélünk meg arról, hogy mennyire kell előkész íteni a dolgot, azt gondolom, hogy egy ponton túl azt kell mondani, hogy akkor el kell dönteni a kérdést, mert addig várunk az egység megteremtésére, amíg az sose jön el. Aki politikával foglalkozik, főleg helyi szinten, ahol egyébként nem ilyen bonyolulta n vetődnek fel a kérdések, hanem sokkal egyszerűbben, ott is lehet tudni, hogy alig van olyan kérdés, amiben - akár egy kisebb településen is - akár a lakók 80 százaléka egyetért. Tehát a demokrácia mégiscsak arról szól, hogy egy előre lefektetett szabály alapján a többség előbbutóbb meghozza a döntést. Elhúzhatjuk még ezt az időt, Hornék addigmeddig pepecseltek vele, míg lejárt a mandátum anélkül egyébként, hogy bármilyen értelmeset tudtak volna hozzászólni az alkotmányhoz. Szerintem nem az a történelmi helyzet van, amikor nagyon sokat lehet várni vele, mert most egyébként is kedvező a széljárás. Ezért azt gondolom, hogy az a bírálat, hogy jobban is elő
