Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
1749 Tisztelt Képviselőtársaim! Széchenyi István szállóigévé vált mondata szerint nyelvében él a nemzet. Mi is, ma is ezt valljuk. Ezért került a szövegbe a magyar nyelv vé delme, az idegen szavak és kifejezések kerülése. És hogy nem vizet prédikálunk és bort iszunk, mutatja az a tény, hogy a húsvéti alkotmánytervezet egyetlenegy idegen szót sem tartalmaz. Végül: az alaptörvény végén a tervezet szerint a következő mondat szer epel: “Mi, a 2010. április 25én megválasztott Országgyűlés képviselői Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.” Majd ez után a szöveg után köv etkezik az igennel szavazó képviselők névsora, rangok, pártmegjelölések nélkül. Kérem ellenzéki képviselőtársaimat, a jelen lévőket és a jelen nem lévőket, hogy ezt a ritka történelmi lehetőséget ne hagyják ki. Támogassák Magyarország új alaptörvényét, sza vazzák meg a húsvéti alkotmányt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Következik Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője, alelnök úr felszólalása. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnö k Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Immár harmadik napja beszélünk, vitázunk az alaptörvényről, ezért szükségesnek tartom, hogy úgy is, mint a Jobbik volt vezérszónoka, néhány itt elhangzott felvetésre reagáljak. Az egyik arra vonatkozik, hogy me nnyiben megfontolt vagy mennyiben kapkodó ez az alkotmányozás. Aradszki András KDNPs képviselő a tegnapi napon beszélt a gyermekek után járó szavazati jogról, ennek tartalmáról külön nem kívánok most nyilatkozni, a Jobbik elmondta, hogy miért nem tartja e lfogadhatónak, hogy az állampolgárok közül az anyák kétszeres szavazattal bírjanak. Mindenesetre ő pozitívumként mondta el, hogy milyen nagyszerű dolog, mennyi vélemény van, itt van mellette Salamon László, ő nem ért egyet ezzel, én egyetértek, a KDNP szak értői között is teljesen megosztott a kérdésben a vélemény. Tudjuk, hogy a Fideszben is, Révész Máriusz képviselő úr vetette fel ezt legelőször, Kövér László megmondta előre, hogy ilyen nem lesz, TuriKovács Béla azt mondta, hogy a koncepcióból miért nem v esszük ki. Most a népet megkérdezzük, vajon, mit fog mondani, és ezt olyan büszkén mondják, hogy végül is ez egy ilyen demokráciának egy szabad véleményalkotása. Önök szerintem szereptévesztésben vannak. Az lett volna a feladatuk, ha úgy gondolják, hogy ne m népszavazással erősíttetik meg az alkotmányt, de a nép véleményét kikérik, azt meg kellett volna tenni fél évvel ezelőtt. Ha úgy gondolják, hogy a nemzeti együttműködésbe az ellenzék is beletartozik, akkor önök is vállalják azt, amit a '9498 közötti kor mány: a négyötödös koncepciót. De ha már nem így tették, akkor azt vártuk volna el, hogy amit ide letesznek, arról azt mondják, hogy kérem, ez a mi javaslatunk, a FideszKDNP javaslata, ebben vannak lefektetve a lényeges szempontok, elvek, és kérem, ehhez képest mondják el az önök eltérő véleményét. Tehát itt nem lehetett volna nyitva hagyni olyan lényeges kérdést sem, mint hogy lesze a határon túli magyar állampolgárnak szavazati joga. Semjén miniszterelnökhelyettes úr mindig elmondja, hogy nincs kétfajt a állampolgárság. Ebben az alkotmányban nincs rögzítve. Azt mondja, hogy a szavazati jogot adott esetben a törvény állandó magyarországi lakhelyhez fogja kötni. Akkor megkérdezem: a nyíregyházi magyar állampolgár szavazhat, a székelyudvarhelyi, akinek ninc s itt lakása - adott esetben nyitva hagyja - nem szavazhat. Akkor van kétféle állampolgárság? Igen, van. Nem azt vártuk, hogy a részletes szabályokat itt tisztázzák, csupán azt, hogy legalább kinyilvánítsák, akár passzív, akár aktív, de meg fogják adni.