Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - WITTNER MÁRIA (Fidesz):
1733 A víz kapcsán említettem a termőfölddel való kapcsolatát, és országunk adottságai igazából determinálják azt, hogy a termőföld védelme és társadalmilag, gazdaságilag indokolt használata létezésünk egyik tartóoszlopa. Európa é léskamrájaként emlegettek bennünket, nyilván nem ok nélkül, mára ez a helyzet sajnos megváltozott, de semmiképpen nem azért, mert természeti adottságaink romlottak volna. A kitörési pont, a felemelkedés lehetősége tehát megvan, közös felelősségünk, hogy ez t az esélyt megtartsuk és lehetőség szerint kihasználjuk. Erre irányul az a felelős gondolkodás, ami a termőföldet is mint védett értéket nevesíti az alaptörvényben. Szakmai körökben ismeretes az a sajnálatos tény, hogy a világ termőfö ldvagyona folyamatosan csökken, a helytelen, a földet kizsákmányoló gazdálkodás visszaüt. Ma még talán nem érezzük ennek fontosságát, de a termőképességet nagy gonddal kell óvnunk, ahogy óvnunk kell ezt a kincset egyébként a tulajdonjog tekintetében is, de nyilván ez egy másik vita lesz. Találunk utalást a koncepcióban a biológiai sokféleségre is, ami szükségszerű, de a magam részéről ezt kiegészíteném, a biológiai sokféleséget természetes biológiai sokféleségre. Mi a különbség? Annyi, tisztelt Országgyűlés , hogy a GMOs növények meggyőződésem szerint nem részei ennek, ezek mesterséges organizmusok, és a hallható szirénhangokkal ellentétben nekünk ezen a pályán nem lehetőségeink vannak, hanem veszítenivalónk. (17.40) Elképesztő tőkeerővel bíró lobbicsoportok dolgoznak azon, hogy a mi környezetünket is megfertőzzék. A sajátjukkal már megtették, tehát számukra már nincs visszaút, egy esélyük van, hogy kiegyenlítsék ezt a hátrányt, ha bennünket is megmérgeznek. Fontos kérdés lesz, hogy mi ezt hagyjuke vajon. Ne kem a magyar vidék az életterem, a szívem csücske, így csak üdvözölni tudom, hogy a kulturális értékek védelme ebben a kontextusban került be az alaptörvénybe. Büszkén vallom, hogy a nemzeti kultúra bölcsője a magyar vidék, ahogy ezt felismerte egyébként B artók vagy Petőfi. Sok kincset hoztunk innét a felszínre, és meggyőződésem, hogy van még mit keresnünk itt a továbbiakban is. Itt élünk tehát ebben az országban mindannyian, ismerjük a helyzetet, ugyanakkor kötelességünk minden alkalommal felhívni a figyel met arra, hogy mi a feladatunk és mi a felelősségünk. Ha valóban társadalmasítani akarjuk a természeti erőforrások védelmét, akkor a mai gyerekeknek úgy kell felnőniük, hogy számokra meg nem kérdőjelezhető, ösztönös viselkedési forma legyen a környezettuda tosság. Ebben segíthet az alaptörvény, ami egy olyan sarokpont, ahonnét kiindulva meg tudjuk különböztetni és el tudjuk választani a búzát az ocsútól és a sarat a víztől. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, kép viselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces időkeretben megadom a szót Wittner Mária képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő asszony. WITTNER MÁRIA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Alkotmány ozunk ma ebben a Házban. Abban a Házban, amit Magyarország legkiválóbb mesterei magyar alapanyagokból építettek. Azt hiszem, ez a legmegfelelőbb hely az alkotmányozásra. Voltunk mi nemzet, amikor 1920ban Magyarországot keresztre feszítették, amikor kéthar maddal csonkították hazánkat, mégis nemzethez méltóan voltunk képesek elviselni a számokban ki nem fejezhető nemzetcsonkítást. Tíz év alatt talpra álltunk, mert országvezetőink a nemzet talpra állásán munkálkodtak a Szent Koronatan szellemében. Az 1933as gazdasági világválságból is kilábaltunk, bár a nehézségek elől sok honfitársunk a tengerentúlra menekült. Majd jött a második világháború, a szovjet megszállás, majd ’47ben a kékcédulás választás. És ezzel bebetonozta magát a hatalomba Kun Béla internaci onalista vörös brigádja. Alkotmányoznak szovjet módra. Rákényszerítik az országra 1949ben a XX. törvényt,
