Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz):
1726 nem változtatunk ezen a magatartáson. Az eljövendő generációk sorsa többek között azon is múlik, hogy miképpen gazdálkodunk a meglevő természeti erőforrásainkkal, hogyan óvjuk és hasznosítjuk azokat. Ugyanez a helyzet a termőföld védelmével kapcsolatban is. Az olcsó élelmiszer időszaka sokak állítása szerint rövidesen véget ér. Fokozza ezt a folyamatot, ho gy a globális felmelegedés következményeként a megemelkedő óceánok vízszintje a föld mai népessége életterének kétharmadát veszélyezteti. Megjegyzem, hogy ezek a tanulmányok a Kárpátmedence felértékelődéséről szólnak. Éppen ezért, nagyon helyesen, a formá lódó alaptörvény védeni kívánja az O. cikkben az egészséges környezetet, természeti erőforrásokat, különösen a termőföld, az ivóvízkészletek és a biológiai sokféleség vonatkozásában. A védelem ellenőrzése érdekében a magam részéről szükségesnek tartanám eg y természetierőforrásleltár létrehozását. Az alaptörvényben most azokat az igazodási pontokat tűzzük ki, amelyek mentén a részleteket a kétharmados sarkalatos törvényekben kell majd közösen szabályoznunk. Egy gyermek jövőjét és sorsát nagyban befolyásolja a családi háttér, a környezet, az a szellemi és gazdasági tulajdon, amelyet szülei örökül hagynak rá. Minden felelősségteljes szülő ismeri annak súlyát, mekkora felelőssége van abban, hogy a gyermekei számára átadandó örökséget megőrizze és gazdagítsa. Te rmészeti erőforrásainkkal és kulturális értékeinkkel nekünk, a ma nemzedékének is úgy kell gazdálkodnunk, mint felelősségteljes szülőknek. A nemzeti örökség nem kockáztatható. Ezért van különös jelentősége annak, hogy mint már említettem, az alkotmányterve zetben hangsúlyt kap a természeti erőforrások és kulturális értékek megőrzésének kötelezettsége, és ez mindenki számára kötelező. Ennek a kötelezettségnek a megteremtése lehetőséget biztosít arra, hogy az államnak eszközei legyenek ezeknek a kincseknek a v édelmére, megőrzésére. Ugyanakkor az egyén szempontjából akkor lesz eredményes a folyamat, ha nemcsak kívülről rákényszerített akarat hatására törekszik a természeti erőforrások és kulturális értékek védelmére, hanem megismerve és felismerve annak jelentős égét, saját szándékából cselekszik, mert tudja, hogy önmagának, gyermekeinek és unokáinak biztosítja ezzel a jövőt. Ezért kell nagy hangsúlyt fektetni a törvényi szabályozás mellett a felvilágosításra és a szemléletváltásra, a környezettudatos nevelésre mi nden korosztály esetében, az oktatási intézmények keretein belül és azon kívül is. A rendszeres és tudatos felvilágosító munka még meghozhatja gyümölcsét, de nincs vesztegetnivaló időnk. A kulcs a gondolkodásban rejlik, a megoldást a hozzáállás megváltozta tásában találhatjuk meg. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Lasztovicza Jenő, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képvis elő úr. LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Végre eljött az az idő a tavalyi választásokon, hogy a magyar lakosság, a magyar választópolgárok megbízták a Fideszt - azzal a többséggel, amelyet a választá sokon elnyert a KDNPvel közösen , hogy a rendszerváltás után 21 évvel végre egy olyan alkotmányt hozzunk létre, amelyre azt gondolom, az egész magyar társadalom vágyott már két évtizede. Hiszen gondoljunk bele abba, hogy a rendszerváltás óta minden középeurópai országban már a kilencvenes évek elején teljesen új alkotmányt készítettek, amely nem a volt kommunista diktatúra alkotmányára épült, egyedül mi, magyarok vagyunk az az ország, amely még mindig a ’49es kommunista alkotmány alapjain nyugszik.
