Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - BALOG ZOLTÁN közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Jakab István): - BALOG ZOLTÁN közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Jakab István): - BALOG ZOLTÁN közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1711 törvényalkotó munkánkat, akkor bátran írhatjuk fel születendő alaptörvényünk elejére a következő szavakat: “Isten, áldd meg a magyart!” Köszönöm a figyelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jaka b István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Balog Zoltán államtitkár úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót, államtitkár úr. BALOG ZOLTÁN közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én az úgynevezett nemzeti kisebbségek kérdéséhez, jogállásához, a velük kapcsolatos megfogalmazáshoz szeretnék hozzászólni néhány percben, ahogyan az alaptörvényben megjelenítjük őket. Jelenleg a ben yújtott javaslatban a nemzetiségek és népcsoportok kifejezés szerepel, miközben a nemzetközi gyakorlat a nemzetiségek és nemzeti kisebbségek megjelölést... ELNÖK (Jakab István) : Kérem, képviselő úr, a mikrofont felhelyezni. A rádió sajnos nem tudja közvetí teni beszédét. BALOG ZOLTÁN közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Nagy veszteség lenne... Én ki tudom engedni a kálvinista bariton hangomat is, tehát talán itt a Házban még meghallják, de... (Derültség. - Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Í gy most rendben van, elnök úr? ELNÖK (Jakab István) : Tökéletes. BALOG ZOLTÁN közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tehát a nemzetiségek és nemzeti kisebbségek jogállásáról és a velük kapcsolatos megfogalmazásról szeretnék beszélni, ahogyan ez a jelenlegi benyújtott szövegben szerepel. Érthető módon a szöveg megpróbálja kerülni a “nemzeti kisebbségek” megfogalmazást, hiszen vannak, akik nem szeretik ezt a típusú meghatározást. Kisebbség nagyon sokféle létezik, és az egy ala pigazság, hogy egyébként az életünk legkülönbözőbb területein majdnem mindig kisebbségben vagyunk, és ezért ez egy félreérthető megfogalmazás. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a “népcsoportok” kifejezés is, ami a jelenlegi javaslatban szerepel, félreérthető, hiszen nincs meg az a fajta nemzetközi bevezetettsége, bejáratása ennek a fogalomnak, ami ha viszonossági alapon más környező országok vagy Európa bármely országának a nemzetiségekkel kapcsolatos álláspontját tekintjük, akkor egyfajta összehasonlításra adn a lehetőséget. A népcsoportok kifejezés sem a ma hatályos alkotmányban, sem semmilyen korábbi magyar jogszabályban nem szerepel. A népcsoport kifejezés használata idegen is a magyar jogrendszertől, nemzetközi elismertséget a német jogterületen kapott, de k ülönösen is az osztrák államszerződés adta meg ennek a jogi terminológiának a hátteret, a déltiroli autonómia kapcsán volt ez számukra fontos. De mégis komoly nehézséget okozhat egyéb szerződések alkalmazásakor, ha ezt a fogalmat itt egyébként következmén yek nélkül bevezetjük. Tekintettel arra, hogy a magyar jogrendben többször váltakozott ugyanarra a fogalomra nézve a nemzetiség és a nemzeti kisebbség fogalma, egyértelmű, hogy a nemzetiségek és a nemzeti kisebbségek ugyanarra a fogalomra utalnak mind a ha tályos alkotmányban és számos más jogszabályban is. A nemzetiségek és nemzeti kisebbségek kifejezés indoka, hogy lehetőséget ad az érintett közösségek számára a két fogalom közül történő választásra saját jellegük meghatározására. E közösségek számos önkor mányzatának nevében szerepel a kisebbség kifejezés, ugyanakkor, ahogy említettem, több közösség ellenérzéssel tekint saját maga kisebbségként való meghatározására. Fontosnak tartom azt a kiegészítést is, hiszen előzetesen, itt talán a Házban is egy kicsit moderáltabb formában, de egyébként úgy gondolom, hogy állami hivatalnokhoz elég méltatlan
