Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1687 előbbi vitában is. Ugyanis itt arról van szó, hogy Magyarország elvesztette a trianoni csonkítással a termőföldjeinek közel 60 százalékát, a 43 százaléka maradt meg; a rétlegelő 28 százaléka mar adt meg; az erdő 14 százaléka maradt meg. Azt gondolom, öncsonkítást nem hajthatunk végre. Ezt a megmaradt területet, ezt a megmaradt területet, ezt a földet - termőföldet, rétet, legelőt, erdőt - nekünk meg kell védeni. És kimondom, mert miért ne mondjam ki azt, hogy ha Monroe amerikai elnök kimondta annak idején, a XIX. század elején, hogy Amerika az amerikaiaké, akkor kimondhatom én is, hogy a magyar föld a magyaroké. Az európai uniós tagság és a magyar föld magyar tulajdonban tartása ellentmondását fel kell tudni oldani, és ez nagyon szép politikai és jogalkotói feladat, hogy ezt a dilemmát feloldjuk a következő időszakban, és ezt a megmaradt földterületet lehetőleg ne engedjük idegen vagy külföldi tulajdonba kerülni. Két problémát szoktak ilyenkor monda ni: nem gond ez, mert a földet nem lehet elvinni, az itt van a talpunk alatt - a talpalatnyi föld , másrészt pedig nincs elég pénzünk arra, hogy a földünket megműveljük, beruházásokat hajtsunk végre, és így tovább. Kérem szépen, abban, hogy ki a magyar, s egít nekünk Illyés Gyula, és az, hogy ki vehet külföldi állampolgár létére is földet, hát aki elfogadja a magyar kultúrát, netán megtanulja a magyar nyelvet, ideköltözik, itt gazdálkodik, és azonosul azokkal a magyar értékekkel, amelyeket mindannyian vallu nk. Akkor, azt gondolom, ilyen törvényi előírásokkal feloldható az a dilemma, ami az Európai Unió követelményrendszere és a magunk nemzeti érdekei között feszül. Elnök úr, a harmadik gondolatot most nem mondom el, de lesz még módom a következőkben is hozzá szólni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm a képviselő úr felszólalását. Megadom a szót Ángyán József államtitkár úrnak rendes felszólalásra. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Kö szönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sok olyan kérdés hangzott el, amelyekkel kapcsolatos lenne az én mondandóm is, és részben már az előző két percben is jeleztem egykét gondolatot abból, amit szeretnék elmondani. A nemzetek modern kori biztonsága, azt hiszem, egészen más dolgoktól függ, mint ahogyan az függött a XIX. vagy XX. században. (13.50) Alapvetően, azt hiszem, a nemzetek biztonsága ma leginkább attól függ, hogy meg tudjáke őrizni önrendelkezésüket, mondhatom idegen s zóval, szuverenitásukat a saját erőforrásaik fölött, a termőföld fölött, a vízbázisaik fölött, az energiarendszereik és ellátó hálózataik fölött, a természeti környezetük fölött, s mindezekkel élelmezési, élelmiszerbiztonságot, környezetbiztonságot tudna ke a saját népük számára biztosítani. A korábbi alkotmány, és ha végignézzük az európai alkotmányokat, azok nagy része ezekkel a kérdésekkel még nem foglalkozik, vagy csak az utóbbi időben módosított alkotmányok kezdik ezeket a kérdéseket beemelni, s azt hiszem, itt az alaptörvényünk vitája kapcsán érdemes kiemelni, hogy ezek olyan új és fölértékelődő értékek, amelyeknek valóban az alkotmányokban a helye. Egyrészt tehát szeretném ráirányítani a figyelmet ennek az új Alaptörvénynek azokra az elemeire, amely ek mindmind ezt a fajta önrendelkezést igyekeznek megalapozni az alaptörvényben. Kétségtelen tény az, hogy különféle alkotmányozási koncepciók elképzelhetők e tekintetben is. Elképzelhető olyan alkotmányozási koncepció is, amelyben mindazokat a szabályokat megpróbáljuk egy közös alaptörvényben rögzíteni, amelyek garantálhatják az ezek fölött az erőforrások fölötti önrendelkezésünket, szuverenitásunkat. De azt hiszem, ha a történeti alkotmányunkat vesszük, az is
