Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
1685 egyértelművé tett, hogy Brüsszel márpedig ne diktáljon, ne mondja meg, hogy mi történjen Magyarországon. Mi pontosan azt szeretnénk éppen ezért, hogy például az Alaptörvény E. cikkében ne legyen olyan, az európa i egység megteremtésére vonatkozó kötelezettségvállalás, ami egyben elfedi azt a valós célt, hogy a nekünk a nemzeti önrendelkezésünknek a megőrzése a velünk együtt gondolkodó, hasonló szellemiségű európai államokkal a közös cél. A nemzetek Európájában lát juk elképzelni a jövőnket. Tehát hiába a legbátrabb, leghatározottabb patrióta gazdaságpolitika, igenis látni kell, hogy az Európai Unió jelenlegi szabályrendszere olyan irányba tart, főleg a lisszaboni szerződés folytán, amellyel a nemzetállamok, főleg a kisebb nemzetállamok, a kisebb tagállamok érdekérvényesítési lehetőségei sokkal szűkebbek. Mi ezt szeretnénk viszontlátni, és nemcsak szavakban, hanem az alaptörvény szövegezésében, ahol egyértelműen mondassék ki az, hogy a nemzeti önrendelkezésünk megvédé se, a termőföld megvédése az első számú fő cél, az itt élő magyar emberek kibontakozását és boldogulását kell szolgálja az alaptörvény, nem pedig az európai egység megteremtését, illetve az Európai Unióból fakadó kötelezettségeink szolgalelkű végrehajtását . Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most rendes felszólalásra következik Nyikos László, a Jobbik képviselője. Képviselő úr, öné a szó. DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr, a szó t. Tisztelt Képviselőtársaim! Az alaptörvénytervezet Alapvetés című fejezetéhez szeretnék három gondolatot megemlíteni. De mielőtt erre rátérek, bevezetésként engedjék meg, hogy egy konkrét problémáról szóljak, amire az inspirál, hogy a tervezetben szerep el egy fejezet A közpénzek védelme címmel. Néhány héttel ezelőtt mindannyian kaptunk egy ilyen borítékot (Felmutatja.) , egy hosszú nevű hivataltól, nem olvasom föl a nevét, amely borítékban a már szóba került kérdéseket teszik föl a választópolgároknak, tö bb mint 8 millió példányban. Azt gondolom, hogy ez a Szájer József európai parlamenti képviselő és Szili Katalin képviselő asszony nevével fémjelzett akció nem jó példája a közpénzek védelmének, azt is kimondom, hogy inkább a közpénzek pazarlásának egy ros sz példája. Nagyon szeretném, ha a jövőben ilyen akciókra, ilyen költséges és fölösleges kiadásokra nem kerülne sor. Egy ilyen levélnek a postai költsége 90 forint. Odavissza 90 forint. Ha a 8 millió példánnyal átszorozzuk, az 750 millió forint, meg a vis szaküldés, ugye, nem túl nagy találataránnyal, eddig 1 millió alatti megkérdezett küldte vissza a válaszait. Ez elég szerény arány, 101112 százalék körüli arány. (13.40) De ha a költségeit hozzászámítjuk, akkor már közelítünk az egymilliárd forintos kiad ás felé. Ha hozzávesszük azt is, hogy itt levélírásról volt szó, a kérdéseket össze kellett állítani - nyilván szakértőknek , papírköltség, nyomdaköltség, aztán a visszaküldött kérdőívek csoportosítása, feldolgozása, diákokkal, gyesen levő kismamákkal, et cetera, tehát ha ezeket összeadjuk, ez körülbelül olyan másfélmilliárd forint körüli közpénzkiadást jelent. Egyébként ekkora összegre becsülte a hivatal annak idején a várható kiadásait. Aztán örömmel számolt be a hivatal vezetője valamelyik újságcikkben arról, hogy sikerült úgymond lealkudni vagy kompromisszumként kevesebb kiadásért megoldani ezt az akciót. Csak ne feledjük el - azt elhiszem készséggel, hogy a posta kevesebbet kér a közhivataltól azért, mert ezeket a leveleket odavissza kézbesíti , hogy a társadalmi költsége ennek ugyanakkora. Más a költség és más a kiadás, a kettő nem ugyanaz. Kiadott kevesebbet a hivatal, de a társadalmi költség nem lett kevesebb. Nos, ez tehát azért felesleges kiadás végül is, bár mondhatnánk erre, a demokrácia, kérem , sokba kerül, ez igaz; és azt is szokták mondani, hogy ennél csak a diktatúra kerül többe - ez is igaz , de
